„A napokban a török Haza Pártja politikusa, Ethem Sancak úgy fogalmazott, hogy Törökország pár hónap alatt ki tud lépni a NATO-ból. Valóban előfordulhat ez?
Elvileg erről lehet beszélni, de ennek a gyakorlati valószínűsége nulla. Törökország a hidegháború végével a térség meghatározó hatalma akart lenni, az elmúlt évtizedekben ennek a stratégiának a megvalósítására rendelt alá mindent. A török álláspont az, hogy Szíriának katonai erőt nyújt és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza azt, hogy a térségbe ne jöhessen létre kurd autonómia. A török aggály az, hogy ha ilyen megtörténne, akkor abban a percben Törökországban több tízmillió kurd követelné ugyanezt.
Mi változott meg a háborúval?
A tavaly februárban megkezdődött orosz-ukrán háború kihatással volt a török politikára is. Törökország miniszterelnöke, Tayyip Erdogan egyre népszerűtlenebb a nagyvárosokban, Isztambulban el is bukta a választást. Vidéken viszont egyre jobban kedvelik. Az orosz-ukrán háborúban Törökország próbál közvetítő lenni például úgy, hogy orosz engedéllyel megveszi az ukrán gabonát és elszállítja. A török zöldség-gyümölcs export jelentős része megy Oroszország felé. Törökország pedig az orosz nyaralók szempontjából stratégiailag fontos. Így megpróbál mind a két fél kiváló kapcsolatokat fenntartani.
Igen, de – Magyarországgal együtt – mégis megakasztja a NATO-bővítését, ha saját érdeke úgy kívánja…
Igen, most zsarolja Svédországot és Finnországot a NATO belépésük kapcsán, miután a svédeknél egy szélsőségesen nacionalista politikus, Rasmus Paludan a török nagykövetség közelében elégetett egy Koránt. Mindez elegendő ürügy volt ahhoz, hogy Törökország közölje, megakadályozza, hogy a svéd belépés napirendre kerüljön. Ezek után Törökország nyilván sokkal magasabb árat fog kérni azért, hogy valamikor támogassa a NATO-bővítését.”
Nyitókép: GABRIEL BOUYS / AFP