Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Az ukrajnai beavatkozás Oroszország „teljes függetlenségének” elérése miatt volt szükséges, 2023-ban pedig Oroszország „a jövőjéért fog harcolni” – Vlagyimir Putyin újévi beszédében vázolta fel az orosz harc értelmét. De vajon a Kreml által felvázolt jövőkép elegendő-e az oroszoknak?
***
Az orosz elnök újévet köszöntő beszédét lélegzet-visszatartva hallgatták milliók Oroszország-szerte, a háborús 2022-es év magyarázatát várták a vezetőtől. Az ukrajnai beavatkozás megkezdése óta Putyin féltucat nagyívű beszédet tartott az orosz álláspont és az orosz harc legitimitásáról, ezt újra megtette december 31-én.
Érvelése szerint az elmúlt év katonai erőfeszítéseit („különleges katonai hadművelet”)
azért kellett megtenni, hogy „Oroszország visszanyerhesse teljes szuverenitását”,
a harc tétje Oroszország függetlenségének és nagyságának megőrzése, a katonai lépések pedig élesen megmutatták, hogy „nincs nagyobb erő, mint a család, a barátok, a bajtársak és a haza szeretete”.
Putyin szerint az orosz katonák az „igazságért” harcolnak, hogy „békét és biztonságot” garantáljanak Oroszország számára, a haza védelme pedig „szent kötelessége” minden orosznak, mert a haza sorsa forog kockán.
Putyin elnök az üzbég, a fehérorosz, a tádzsik, a kazah és a kirgiz államfővel a Független Államok Közössége (FÁK) szentpétervári csúcstalálkozóján december 27-én
Az orosz elnök ismét nagy teret szánt a Nyugat valós indítékainak feltárására, kilencperces beszédében többször utalt annak „képmutató” magatartására. Úgy vélte, a Nyugat éveken át hazudott békés szándékairól, miközben valójában régóta „agresszióra” készülődött. „Ma már nyíltan, szégyenkezés nélkül elismeri ezt. Ukrajnát és népét cinikusan Oroszország meggyengítésére, megosztására használja” – tette hozzá az orosz vezető.
Putyin szerint a nyugati elit megtévesztő módon folyamatosan
a donbaszi konfliktus megoldását ígérte, miközben valójában „minden módon bátorította az ukrán neonácikat”.
Most pedig – folytatta az elnök – a Nyugat szankciós háborút kezdett Oroszország ellen, azt remélve, hogy ezzel elpusztítja az orosz ipart, pénzügyi rendszert és közlekedést, de ez nem fog bekövetkezni, mert az oroszok egy megbízható tartalékot képeztek biztonságuk megvédésére.
Vlagyimir Putyin ismételten nagyobb összefüggésbe helyezte az ukrajnai háború tétjét: úgy vélte, hogy az oroszok küzdelme egy inspiráló példa lesz azon államok számára, amelyek szintén egy tisztességesebb, többpólusú világrend kialakításában érdekeltek.
Az orosz állami hírforrások angol nyelvű híreit olvasva a január elsejei hírek masszív orosz magabiztosságot sugallnak: az oroszok nyugodtan ünnepelték a szilvesztert az űrben és a földön is; a hadsereg az óév utolsó napján nagy pusztítást végzett az ukrán katonai dróngyártás egyik bázisán; jól alakul az orosz-kínai energetikai-kereskedelmi kapcsolatrendszer; Oroszország átvette az Eurázsiai Gazdasági Unió soros elnöki tisztségét... és így tovább.
Az orosz televíziók éjfélkor hagyományosan az orosz himnuszt játszották, az 1-es csatornán ezt követően orosz hazafias popdalokat közvetítettek, a Rosszija-1-en katonai szakértők beszéltek, majd egy donbaszi orosz tisztségviselő békét kívánt minden nézőnek,
hozzátéve, hogy „béke csak akkor lesz, ha mi győzünk”
– tudósított Moszkvából a BBC tévécsatornákat kapcsolgató tudósítója, Steve Rosenberg.
Vlagyimir Putyin beszédet mond a haza hőseinek ítélt Arany Csillag kitüntetések átadási ünnepségén a Kreml Szent György termében december 8-án
Az egységes és minden hírcsatornán kommunikált orosz állami narratíva tömegekhez ér el, kérdés, hogy az orosz társadalom mekkora szeletét győzi meg az érv, hogy az ukrajnai háború a Nyugat agressziója, miközben az oroszok is emlékeznek, hogy február 24-én az orosz hadsereg hatolt be Ukrajna területére; hogy
hogy mennyire szól ez a konfliktus az orosz állam szuverenitásáról és függetlenségéről, miközben az orosz elnök kérdőjelezte meg Ukrajna létjogosultság és adott parancsot területeinek elfoglalására, illetve az orosz rakéták pusztítják az ukrán polgári infrastruktúrát.
Nincs magyarázat az újévi elnöki köszöntőben, hogy miért kellett 2022-ben harcolni Oroszország „teljes szuverenitásának” visszaszerzésére, hogy miért nem volt „teljes” az orosz állam szuverenitása az elmúlt három évtizedben – amelynek túlnyomó részében Putyin állt államfőként vagy miniszterelnökként a kormányrúdnál.
Problémás kitétel a köszöntő szövegében az a mondat is, hogy a katonai beavatkozás élesen elválasztotta a hősiességet és bátorságot az árulástól és a gyávaságtól,
A Kreml egy háborút indított, amely nem úgy alakult, ahogy tervezték, az inercia viszi az eseményeket, de még így is győzhetnek katonailag az oroszok. Az orosz értelmiség és fiatalok egy része azonban már a lábával szavazott, amikor az elmúlt években, és legutóbb néhány hónappal ezelőtt a tartalékosok részleges sorozásakor még a határok lezárása előtt megpróbált külföldre távozni. Moszkva megnyerheti a háborút, de Oroszország hosszú időre nem lesz az, ami lehetett volna – ezt jelzik a távozók, akik saját sorsukat nem akarják összekötni a Kreml döntései által predesztinált orosz állami jövővel.
Voltak és vannak jogos orosz sérelmek, és ezeket a jóhiszemű nyugati elemző ki is tudja olvasni Putyin beszédeiből, mégis, a Kreml a diplomáciai eszközök helyett a katonai mellett döntött, az agressziónak az árát pedig a nemzetközi közösség fogja megfizettetni vele: a csúcstechnológia hiánya, a brain drain, a szankciók következtében sérülő gazdaság, az életszínvonal középtávon jelentkező romlása, az elszigeteltség okán még inkább bezárkózó és autoriter berendezkedés, a várható kínai ráutaltság miatt az orosz jövő nem tűnik szépnek. Putyin elnök mégis fényes jövőképet vázolt fel ismét 2022 utolsó napján, az orosz nagyság és erő megtartásának szükségességét. Csak az a kérdés, hogy
Az orosz szuverenitás csak a testvér nép, az ukrán bombázásával, az ukrán állam szuverenitásának csorbításával érhető-e el?
--
Nyitókép: Vlagyimir Putyin videókapcsolaton keresztül tekinti meg az orosz haditengerészet új hajóinak avatását Novo-Ogarjovóban december 14-én.
Fotó: MTI