„Rendszeresen keverik a két fogalmat, de Magyarországon soha nem volt kommunizmus, nem sikerült felépíteni ugyanis…” – a mondat gazdája – mielőtt nagy nehezményezésére a moderátor lekeverte – egy rózsaszín, göndör hajú, talpig feketébe öltözött néni volt a közönség első sorából. De nem ő volt az egyetlen üde színfolt a Scruton VP-ben megrendezett vitán, ahol Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Tompos Márton, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője és szóvivője mérte össze pengéjét.

Elhibázott volt a keleti nyitás?

„Migrációs válság, koronavírus, most háború, energia- és gazdasági válság” – sorolta Menczer a nehézségeket, hozzátéve: a magyar érdek az első, illetve külgazdasági fókuszú külpolitikát kell folytatni, hogy munkahelyek legyenek. Hozzátette: 2014 óta minden évben beruházási és exportrekordot dönt Magyarország, 2600 milliárdnyi beruházás, kiegyensúlyozottan keleti és nyugati befektetőktől, mint Dél-Korea, Kína, vagy Németország. „A munkahelyteremtés volt az első célunk”, a keleti nyitás nélkül pedig nem lenne folytatható a családtámogatási rendszer, a 13. havi nyugdíj és a fiatalok adómentessége.

Tompos – a hiperglobalizáció taglalása mellett – amellett érvelt, hogy

és a növekedés terén is jobban teljesítettek a V4-ek többi tagjai – itt némi számháború következett, Menczer a 2010-21 közötti növekedés számaival (export 44, külkereskedelmi forgalom 42 százalékkal), Tompos 25 százalékkal érvelt (vagyis, hogy az arány maradt), míg

– fűzte hozzá sokak derültségére Kálnoky. Menczer pedig rávágta: a keleti nyitás nem nyugati zárás, mindkét irányba bővült a magyar kereskedelem, 100 milliárd euró fölé, amivel a 35. helyen végeztünk a világon, 2010-hez képest pedig egymillióval több ember dolgozik. Beszélt arról is, hogy az oroszok rekordbevételt értek el az állítólagos szankciók ellenére az Európával való kereskedés közben.

A vitát olyan megjegyzések színesítették, minthogy Menczer közölte, szívesen meghívná Tompost egy kormányülésre, hogy valós számokat lásson, de nem teheti, utóbbi meg közölte, úgysem menne el.

Tompos ezzel szemben megjegyezte: a külkereskedelmi mellett a külpolitikai és biztonságpolitikai aspektus is fontos, és ez utóbbi téren sokba került a keleti nyitás. Felidézte a külügy számítógépeinek 2013-as és 2016-os orosz feltörését, „így nehéz kölcsönös tiszteletről beszélni”. Kína kapcsán pedig az üzletek politikai vonatkozásairól beszélt, hozzátéve, sok olyan szerződésről, amit a kínai Egy Út-Egy Övezet keretében kötöttek, kiderült, hogy politikai vállalásokat is tartalmaz nemzetközi szervezetekben. „Nem tudjuk, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződése mit tartalmaz”, de hogy nem hozzák nyilvánosságra, már az azt jelenti, „hogy a biztonságpolitikai és politikai ára magas”.

Sokan támadják a magyar szervereket és a magyar szakszolgálatok dolga megvédeni, de

kiemelve: „magyar szemmel és magyar fejjel tudok gondolkodni”, amit „a drága baloldali felebarátaink nem szoktak tudni értelmezni, mert sosem csinálták”; majd bemutatta a türingiai kínai akkumulátorgyár átadásának fotóját. „Hol hozta létre az első gyárát? Németországban. Kik vannak Türingiában kormányon? A szocialisták és a zöldek. Mit csináltak? Tapsoltak, és üdvözölték, mondták, hogy sikertörténet a német-kínai együttműködés”.

Tompos a debreceni akkumulátorgyár víz- és áramigényét hozta fel ellenérvként, („napi 3-6 ezer köbméter vízigénye és negyed-paksnyi energiaellátási igénye van”), mire Menczer elismerte a nagy vízigényt, annyi kiegészítést téve: az üzem nem ivóvizet használ, hanem 70-80 százalékban „szürkevizet”, azaz tisztított szennyvizet, az elektromos autók pedig a jövő autóipara. A gödi talajszennyeződés mérésénél is kiderült, a lítiumkoncentráció alacsonyabb, mintha az ember meginna egy üveg ásványvizet. A rémhírkeltés és a politikai hisztéria nem kifizetődő, különösen, ha ugyanezt másutt balos zöldes politikusok üdvözlik, „hogy ne jöjjek ide guruló dollárokkal”.

Megéri a keleti nyitás?

Letelepedési kötvények, az NMKH működése, orosz kémek átadása Oroszországnak, a Ganz kitúrása az egyiptomi projektből túl nagy ár – vélekedett a momentumos képviselő, aki szerint „ha akarunk exportbővülést, beruházást, fejlesztést, először itthon kell rendet tenni az oktatásban, egészségügyben, adópolitikában”, a magyar szavazók pedig a NATO- és EU-népszavazás kapcsán azt mondták, a Nyugat részei akarnak lenni, ezért

Rengeteg feladat van a beruházásoknál és a magyar vállalkozások exportra segítésénél is – ismerte el Menczer – „és Magyarország pedig az EU és a NATO tagja, az is marad. Ez nem jelenti azt, hogy nincs önálló, szuverén politikánk és külpolitikánk”. Elutasítjuk azonban szuverenitási jogkörök átadását, nem kérünk az Európai Egyesült Államokból, aminek a DK a leghangosabb szószólója, és az elmúlt válságok is mutatták, a nemzeti megoldások jobban működnek, mint a brüsszeliek – sorolta, a 9 százalékos társasági adót és a 15 százalékos személyi jövedelemadót említve, hozzáfűzve, a stabil politikai és gazdasági környezetet, valamnt a magyar emberek szorgalmát díjazzák a nagyvállalatok, amelyek állami támogatása 5-7 év alatt megtérül.

Vakcina és emberéletek

Tompos az orosz oligarchák mellett a vakcinabeszerzések és a lélegeztetőgépek példáját is előhozta, ahol „ha nem fürkészeket meg portyázókat küld ki az ország, hanem az EU-val közösen szerezzük be, rengeteget spórolhattunk volna” – Menczer itt megjegyezte, a „fürkészek” magyar orvosok, akik a karácsonyukat töltötték Kínában a gyár átvizsgálásával; s az emberélet értékével vágott vissza, mondván,

(„Demagóg!” – szólt be valaki a közönségből).

Tompos szerint az adók valóban alacsonyak és még alacsonyabbak a kedvezményekkel, míg az állami támogatás sokba kerül az adófizetőknek, ráadásul sok keletinyitás-üzem inkább foglalkoztat harmadikvilág-beli embereket, mint magyarokat, sőt, beszállítókat is hoz inkább. Menczer ezt cáfolta, mondván. egy beruházás közvetett módon számtalan beszállítócéget és magyar munkahelyeket hozott, s hozzátette, a baloldal kormányzásának gazdasági következményeit ismerjük („bár önök még nem voltak kormányon, a választók döntésének köszönhetően, de a politikai közösség, amihez tartoznak, már igen”), 85 százalékos államadósság, 12 százalékos munkanélküliség, 7 százalékos gazdasági visszaesés – sorolta.

Ezen még egy darabig elvitáztak: például Tompos a kutatás-fejlesztést (K+F) hiányolta az érkező cégek kapcsán, s hogy mivel a nyugati piacra termelnek, az exportkitettségünk valóban nem csökken. (Arról egyébként, hogy a mintegy 80 százalékos európai függést miként próbálja ellensúlyozni az említett politikával a magyar kormány, itt olvasható kollégánk elemző cikke) Illetve itt és máskor is kitért a kínai vakcinabehozatalnál fellépő magyar cégre, a Danubiafarmra – Menczer határozottan visszautasította a vádakat, utóbbi kapcsán pedig visszavágott, hogy a gyárak előbb a termelést hozzák, aztán a K3F-et és a szolgáltatásokat, előbbi szektorban 90, utóbbiban 70 ezernél is több magyar dolgozik; mindazonáltal az első cél a munkahelyek teremtése volt nagy számban, most tudnak bővülni ezek a részek is. S ha már kockázat – fordult rá a háborús témára az államtitkár – a háború a legnagyobb kockázat, „ön pedig azt mondta, hogy a győztes oldalt kell választani, és ez pedig Ukrajna. De ebben a háborúban mindenki veszít, ezért be kéne fejezni, és nem az orosz vereséghez kötni, mert nem tudjuk, az mikor jön el.

Tompos erre úgy reagált, hogy szakértők szerint már csak egy támadásra van anyaguk – emberben, vasban – az oroszoknak, erre az államtitkár rögtön lecsapott, hogy akkor a képviselő szorgalmazza, addig haljanak meg emberek, amíg ez a támadás kifullad.

Itt értelmetlen polémia kezdődött (Tompos szerint nem lehet tárgyalni a betörővel, ha övé a nappali – izgalmas érvelés, valószínűleg Trianon kapcsán már nem került volna elő ez az érv – a szerk. –, Menczer pedig a háború szörnyűségére hívta fel a figyelmet, illetve az azonnali befejezés szükségességére).

Semmit rólunk, de nem tőlünk

Majd jöttek a kérdések, amelyeknél a prímet a rózsaszín hajú néni vitte, illetve a tény, hogy Boris Kálnokynak el kellett mennie, így egy darabig, amíg az MCC-s Genda Noémi át nem vette a mikrofont, Menczer és Tompos moderálta saját magát.

Az egyik kérdező Menczert próbálta megfogni azzal, hogy ha nem támogatják a szuverenitáscsökkentést az EU javára, mit szól ahhoz, hogy a kormányfő bejelentette, támogatna egy uniós közös hadsereget (nem nagy nóvum, már 2016-ban ezt mondta – a szerk.), mire Menczer rámutatott, hogy ez nem jár szuverenitásfeladással, hiszen a Magyar Honvédséget nem oszlatják fel, sőt, kiemelten fejlesztik, aminek aktualitása most bebizonyosodott; a Pegazus szoftver vásárlását illető kérdésre rávágta, hogy az ő tárcája nem érintett ebben. Egy másik kérdező Tomposnak mutatott rá, hogy a kínai vakcinaprogramnak volt köszönhető, hogy újranyithatott 2021 nyarán a gazdaság itthon, míg az EU nagy részében nem (erre Tompos a korábbi érvrendszerének teljesen ellentmondva közölte, hogy nem a gazdasági növekedés, azaz a pénz, hanem a vakcina biztonságossága és az emberéletek a fontosak).

Végül egy idősebb úriember felelősségre vonta a nyugati érdekek kiszolgálása miatt, erre a politikus annyit mondott, hogy

Nyitókép és fotók: Kis-Herczegh Dóra/MCC