Brit szakértő: A demográfiai katasztrófa nem jobb- vagy baloldali kérdés, az egész emberiség ügye
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt.
Japánnak sürgős lépéseket kell tennie a vészes népességfogyás megállítására „most vagy soha” – jelentette ki Kisida Fumio miniszterelnök hétfőn a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében.
„Nemzetünk az utolsó órában van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit” – mondta a kormányfő.
„Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást” – figyelmeztetett.
A parlamenti ülésszak kezdetén tartott politikai beszédében kifejtette, hogy a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, és áprilisban egy új kormányügynökség jön létre a válság kezelésének érdekében.
Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt. A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben tovább romlott a helyzet, valószínűleg először csökken 800 000 alá az éves születésszám. Kisida Fumio beszédében hangsúlyozta, hogy
a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika „a leghatékonyabb befektetés a jövőbe”.
Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők, emellett erőfeszítéseket tesz arra, hogy megfordítsa az ország születésszámának zuhanását, amely hátráltatja a termelékenység hosszú távú növekedését.
A miniszterelnök egyben készségét fejezte ki, hogy újjáéleszti a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amelyet a koronavírus-világjárvány sújtott, és a hét legfejlettebb iparú ország alkotta csoport (G7) soros elnökeként vezető szerepet játszik a diplomáciában.
A makrogazdasági fronton Kisida Fumio felszólította a törvényhozókat, hogy fogjanak össze annak érdekében, hogy Japán „új növekedési pályára” álljon a koronavírus-világjárvány után. Úgy vélekedett, hogy célja elérésének kulcsa a bérnövekedés lehet, amelynek meg kellene haladnia az ukrajnai háború nyomán emelkedő globális élelmiszer- és energiaárak okozta inflációs rátát.
A bérnövekedés újraosztja a vállalatok megnövekedett bevételeit a munkavállalók között, és ösztönzi a fogyasztói kiadásokat, amelyek vásárlóértékét visszaveti a több mint 40 éve legsúlyosabb infláció.
(MTI)
Nyitókép: MASANORI GENKO / YOMIURI / THE YOMIURI SHIMBUN VIA AFP