Ne kösse össze az Erasmus+ és a Horizont Europa programok ügyét a jogállamisági kondicionalitási eljárással az Európai Bizottság – ezt szeretné Navracsics Tibor miniszter, akit Fiala János faggatott podcastjében a kormány szerint sikeressé fordított brüsszeli tárgyalásáról.
Ismert, január 26-i tárgyalásával Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter elérte, hogy Brüsszel nem függeszti fel a magyar hallgatók külföldi tanulását lehetővé tévő Erasmus+ programot a modellt váltott 21 magyar egyetemen, a 2024-es tanévre vonatkozóan.
Navracsics Tibor előbb – bő két hete – levélben fordult fordult Johannes Hahnhoz, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosához és Mariya Gabrielhez, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosához, utóbb, 26-án pedig Brüsszelben tárgyalt is a két velük személyesen.
A KeljFelJancsi nevű műsorban Fiala János műsorvezető arról kérdezte a minisztert, hogyan is történt a tárgyalás, miként lehet, hogy „öt perc alatt megoldottak valamit, amiről Magyarországon azt gondolták, megoldhatatlan lesz”.
Navracsics Tibor pontosított:
A miniszer elmondása szerint azzal indított a két biztossal való tárgyaláson, mennyire zavaróak voltak a hírek a hazai gimnazisták számára, akik most adják be a jelentkezési lapjukat, hogy a közérdekű alapítványok által működtetett egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Legalábbis a beszámolók szerint. Márpedig a magyar sajtó egy része úgy interpretálta a brüsszeli lépéseket 180 ezer diáknak, hogy kész, vége, ki vagyunk tagadva az ösztöndíjprogramból.
„Tárgyalópartnereim azonban rögtön mondták, ez nem volt szándéka az Európai Bizottságnak, másrészt nem is ez a helyzet” – jelentette ki Navracsics.
Beszámolója szerint az EU fővárosában megállapodtak abban, hogy a magyar egyetemek ugyanúgy pályázhatnak, ugyanúgy elbírálják őket, mint eddig. Tény azonban, és ezt is megerősítette a miniszter, hogy meg kell abban is állapodnia a feleknek, milyen jogszabály-változtatásokra van még szükség, hogy hosszútávon is rendezzék ezt az együttműködést.
de a két biztos elismerte, emlékeznek, hogy ősszel már kezelték ugyanezt a kérdést. Hozzátették viszont, azóta több olyan „politikai jelzés” érkezett, miszerint ezt némelyek nem tartják megnyugtatónak.
Fiala János itt közbevetette, tudható-e, kik adták a politikai jelzéseket. Navracsics úgy válaszolt, ő nem riporter, hogy erről faggatózott volna, ő a vitás kérdést megoldani ment el a tárgyalásra Johannes Hahnhoz és Marija Gabrielhez.
A biztosok két konkrét kérést fogalmaztak meg: bizonyos politikai pozíciók legyenek összeegyeztethetetlenek a kuratóriumi tagsággal, illetve hogy a kuratóriumi tagság időtartalma ne legyen korlátlan.
Navracsics Tibor elmondta:
nem kapott egyértelmű választ tárgyalópartnereitől arra a kérdésre, „hol húzható meg az alsó határ, illetve ki minősíthető vezető politikusnak”.
Mint mondta, abban maradtak, ezt pontosítják az elkövetkező időszakban. Ez azonban feltehetően nem az ő szintjükön dől el, hanem lejjebb, közigazgatási szakemberek magyar, illetve európai bizottsági munkaszervezeteinek szintjén, online konzultációkon és levelezéssel. Az egyeztetés máris megkezdődött.
„Végül is ön beleegyezett, hogy miután definiálták, kit tekintenek politikusoknak, akkor azok elhagyják az érintett alapítványi egyetemek kuratóriumát?” – kérdezett rá konkrétan Fiala János. Navracsics válasza igenlő volt. Az is kiderült, hogy a kuratóriumi tagságok időkorlátjának behatárolásáról még nincs konkrétum.
Ami a hosszútávú megegyezés idejét illeti, azt Navracsics Tibor nem tudta megjósolni. Hírül adta azonban, az Európai Bizottság sajnos arra haladna,
Utóbbinál van egy március közepi határidő – addig egy jogszabálycsomagot el kell fogadnia a Parlamentnek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan –, és ahhoz kötnék hozzá az egyetemeink ügyét is. Ez esetben az Európai Tanács döntése április-májusig is elhúzódhat. Ez az, amit a miniszter nem szeretne, ellenkezőleg: azt képviseli, hogy a két ügy elválasztottan haladna a továbbiakban is.
Fotó: Földházi Árpád
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
