Ne kösse össze az Erasmus+ és a Horizont Europa programok ügyét a jogállamisági kondicionalitási eljárással az Európai Bizottság – ezt szeretné Navracsics Tibor miniszter, akit Fiala János faggatott podcastjében a kormány szerint sikeressé fordított brüsszeli tárgyalásáról.
Ismert, január 26-i tárgyalásával Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter elérte, hogy Brüsszel nem függeszti fel a magyar hallgatók külföldi tanulását lehetővé tévő Erasmus+ programot a modellt váltott 21 magyar egyetemen, a 2024-es tanévre vonatkozóan.
Navracsics Tibor előbb – bő két hete – levélben fordult fordult Johannes Hahnhoz, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosához és Mariya Gabrielhez, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosához, utóbb, 26-án pedig Brüsszelben tárgyalt is a két velük személyesen.
A KeljFelJancsi nevű műsorban Fiala János műsorvezető arról kérdezte a minisztert, hogyan is történt a tárgyalás, miként lehet, hogy „öt perc alatt megoldottak valamit, amiről Magyarországon azt gondolták, megoldhatatlan lesz”.
Navracsics Tibor pontosított:
A miniszer elmondása szerint azzal indított a két biztossal való tárgyaláson, mennyire zavaróak voltak a hírek a hazai gimnazisták számára, akik most adják be a jelentkezési lapjukat, hogy a közérdekű alapítványok által működtetett egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Legalábbis a beszámolók szerint. Márpedig a magyar sajtó egy része úgy interpretálta a brüsszeli lépéseket 180 ezer diáknak, hogy kész, vége, ki vagyunk tagadva az ösztöndíjprogramból.
„Tárgyalópartnereim azonban rögtön mondták, ez nem volt szándéka az Európai Bizottságnak, másrészt nem is ez a helyzet” – jelentette ki Navracsics.
Beszámolója szerint az EU fővárosában megállapodtak abban, hogy a magyar egyetemek ugyanúgy pályázhatnak, ugyanúgy elbírálják őket, mint eddig. Tény azonban, és ezt is megerősítette a miniszter, hogy meg kell abban is állapodnia a feleknek, milyen jogszabály-változtatásokra van még szükség, hogy hosszútávon is rendezzék ezt az együttműködést.
de a két biztos elismerte, emlékeznek, hogy ősszel már kezelték ugyanezt a kérdést. Hozzátették viszont, azóta több olyan „politikai jelzés” érkezett, miszerint ezt némelyek nem tartják megnyugtatónak.
Fiala János itt közbevetette, tudható-e, kik adták a politikai jelzéseket. Navracsics úgy válaszolt, ő nem riporter, hogy erről faggatózott volna, ő a vitás kérdést megoldani ment el a tárgyalásra Johannes Hahnhoz és Marija Gabrielhez.
A biztosok két konkrét kérést fogalmaztak meg: bizonyos politikai pozíciók legyenek összeegyeztethetetlenek a kuratóriumi tagsággal, illetve hogy a kuratóriumi tagság időtartalma ne legyen korlátlan.
Navracsics Tibor elmondta:
nem kapott egyértelmű választ tárgyalópartnereitől arra a kérdésre, „hol húzható meg az alsó határ, illetve ki minősíthető vezető politikusnak”.
Mint mondta, abban maradtak, ezt pontosítják az elkövetkező időszakban. Ez azonban feltehetően nem az ő szintjükön dől el, hanem lejjebb, közigazgatási szakemberek magyar, illetve európai bizottsági munkaszervezeteinek szintjén, online konzultációkon és levelezéssel. Az egyeztetés máris megkezdődött.
„Végül is ön beleegyezett, hogy miután definiálták, kit tekintenek politikusoknak, akkor azok elhagyják az érintett alapítványi egyetemek kuratóriumát?” – kérdezett rá konkrétan Fiala János. Navracsics válasza igenlő volt. Az is kiderült, hogy a kuratóriumi tagságok időkorlátjának behatárolásáról még nincs konkrétum.
Ami a hosszútávú megegyezés idejét illeti, azt Navracsics Tibor nem tudta megjósolni. Hírül adta azonban, az Európai Bizottság sajnos arra haladna,
Utóbbinál van egy március közepi határidő – addig egy jogszabálycsomagot el kell fogadnia a Parlamentnek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan –, és ahhoz kötnék hozzá az egyetemeink ügyét is. Ez esetben az Európai Tanács döntése április-májusig is elhúzódhat. Ez az, amit a miniszter nem szeretne, ellenkezőleg: azt képviseli, hogy a két ügy elválasztottan haladna a továbbiakban is.
Fotó: Földházi Árpád
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
