A várt januári helyett júliusra csúszik az ápolói bérek emelése – derült ki december utolsó napjaiban, amikor is Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: a kormány két lépcsőben – első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével – fogja végrehajtani azt. Akkor vált ismerté az is, hogy az első körös szakdolgozói béremeléséhez 41,5 milliárd forintot, az egészségügyben dolgozók béremeléséhez pedig 8,4 milliárd forintot, azaz összesen közel 50 milliárd forintot biztosít a kormány az Egészségbiztosítási Alapon keresztül.
A bejelentés nem maradt visszhang nélkül, Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának többek között azt kifogásolta, hogy a bérrendezés első lépcsője a várt januári helyett júliusra tolódik. Mint fogalmazott: „várhatóan sokan nem fognak arra várni, hogy esetleg 2024 márciusától majd kapnak valamit, el fogják hagyni a pályát”.
Egy nappal később a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is kiadott egy közleményt a szakdolgozói béremelésről szóló kormányrendelet kapcsán. Ebben elfogadhatatlannak nevezik, hogy nem valósul meg a szakdolgozók várt béremelése 2023. januártól. Mint írták,
„méltatlan, hogy ennek következtében az orvosi-szakdolgozói bérarány 21 százalékra csökken.
Mindezek újabb bérfeszültséget generálnak, tovább rontják az egészségügyben tapasztalható belső elégedetlenséget és a szakdolgozók megélhetési helyzetét”. „Tagságunk nem ezt érdemelte! A lelkesedés, hivatástudat továbbra sem elegendő a megélhetéshez!” – tették hozzá.
A közleményben azt is rögzítették, továbbra is ragaszkodnak a kamara által korábban benyújtott béremelési elvekhez, vagyis a jelenlegi pótlékok megtartásához. Továbbá ahhoz is, hogy a bértábla minden elemére 35 százalékos béremelés következzen be 2023. évre, és ugyanígy a bértábla minden elemére további 25 százalékos 2024-re. Továbbá újabb államtitkári egyeztetést kezdeményeztek.
Államtitkárság: lesz béremelés és tárgyalás is
A szakdolgozói kamara közleménye kapcsán megkerestük az egészségügyi államtitkárságot. Azt a választ kaptuk, hogy „ígéretükhöz híven”, amint a gazdasági mozgástér tisztázódott, folytatják az ősszel megkezdett tárgyalásokat a Magyar Szakdolgozói Kamarával. Mint kérdésünkre írták: „az a célunk, hogy közösen egy olyan bérezési modellt alakítsuk ki, amelyben a szakdolgozók úgy érzik, hogy áldozatos munkájukat kellőképp megbecsüljük, és ezen felül vonzóvá is tegyük a szakdolgozói életpályát”.