„Az okos ember nem akkor sértődik meg, amikor megsértik, hanem amikor érdekében áll” – EP-képviselők az uniós megállapodásról

***

„Mi vagyunk a legutolsó ország, amely el tudta fogadtatni a saját helyreállítási tervét; más országokkal ez a megállapodás már másfél évvel ezelőtt megtörtént, így a gazdasági válság közepette a kormány még egy lapáttal rátett a nehézségekre” – mondta Strasbourgban lapunk érdeklődésére Cseh Katalin. A Momentum alelnöke és EP-képviselője szerint a magyar települések válságban vannak, a magyar kisvállalkozások, családok nehezen fogják kifizetni a számláikat az energetikai-gazdasági krízis idején, az uniós pénzek most kellenének az országnak. Mint mondta, minden európai ország teljesíteni tudta az uniós követelményeket, míg Magyarország felé a korrupciós ügyek miatt több ezer milliárd forint még mindig be van fagyasztva.

„Ez szégyen, a magyar embereket kár érte, a kormány pedig cserben hagyta őket” – jelentette ki az EP-képviselő, hozzátéve, hogy felháborító az, hogy a kormány ezeket a prioritásokat nem észlelte, mert ha lépett volna, akkor évek óta folyhatna ide az uniós pénz.

Cseh Katalin, a Momentum alelnöke és EP-képviselője   (fotó: MTI)

„Az EP-választásokon az egyik fő ígéretünk az volt, hogy azért fogunk küzdeni, hogy az uniós pénzek meg legyenek védve, és oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, a kórházakhoz, az iskolákhoz, a munkahelyekhez” – magyarázta Cseh, megjegyezve azt is, hogy annak viszont örül, hogy a helyreállítási alap szigorúbb pénzügyi feltételekkel van felvértezve.

– reagált az Európai Parlament tekintélyét megrázó Kaili-ügyre a momentumos EP-képviselő. Felháborítónak és megrázónak nevezte, hogy az EP egyik alelnöke ilyen súlyos bűncselekményt követett el, megrendítve ezzel az EP integritását, ugyanakkor üdvözlendőnek látta, hogy erre a korrupciós ügyre fény derült, Eva Kaili pedig vizsgálati fogságba került.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője   (fotó: Ficsor Márton)

„Nem bizonyultak szakmailag megalapozottnak azok a politikai és szakértői  vélemények, amelyek azt állították, hogy a magyar helyreállítási program rossz” – foglalta össze véleményt a Fidesz EP-képviselője. Deutsch Tamás szerint furcsa jelenség, hogy

a hivatott döntéshozó pedig elfogadta őket.

„Eredményes tárgyalás volt, lett megállapodás” – fogalmazott lapunk kérdésére válaszolva a fideszes eurohonatya, aki szerint pártja és a kormány az Európai Bizottság által meghatározott „szuper mérföldköveket” teljesíteni fogja. Deutsch szerint innentől kezdve igazából technikai teendők maradtak csak hátra: partnerségi megállapodást kötni és az operatív programokat aláírni.

Az unió hozzáállását a magyar kormány „csicskáztatónak” érzi – jelezte a képviselő, de mint mondta, „az okos ember nem akkor sértődik meg, amikor megsértik, hanem amikor érdekében áll – nekünk pedig nem áll érdekünkben megsértődni” – tette hozzá.

Deutsch Tamás utalt arra is, hogy

az EP-alelnök súlyos vesztegetési ügye sok év múlva is hatást fog gyakorolni az EP-ről való gondolkodásunkra; a korrupciós ügy a „külföldi befolyásvásárlásra épülő politikacsinálás” végét jelenti.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és EP-képviselője   (fotó: MTI)

Eva Kailit és az érintetteket előzetes letartóztatásba helyezték, az EP leváltotta az alelnöki tisztségéről, a szocialista frakció pedig kizárta a tagjai közül – ismertette a következményeket a DK ügyvezető alelnöke és EP-képviselője, aki szerint ez is mutatja, hogy a nyilvánosság Nyugat-Európában a maga normalitásában működik, a büntetőeljárások transzparens módon zajlanak.

Molnár Csaba nem tart attól, hogy a Kaili-ügy ráég az EP-re, mert ez csak azt mutatja, hogy „a tagjainak 1/700-ad része volt érintve korrupciós ügyben”, ami elenyésző szám. A DK EP-képviselője szerint az uniós nyomás miatt a magyar kormány vélhetően tesz majd arra kísérletet, hogy valós változtatásokat vezessen be a jogállamisági feltételek teljesítésére.

hat hónapnyi devizatartalék helyett szeptemberben 1-1,5 hónapnyi tartaléka volt csak az országnak. A kormány azt kommunikálta, hogy a Gazprommal egy átütemezés történt, de ehelyett az történt, hogy a Gazprom egy 4,5 százalékos hitelt adott, a magyar állam ugyanis nem tudott fizetni a gázért – magyarázta a Mandinernek Molnár Csaba.

Devizára van szüksége az államnak, az euró pedig kétféleképpen juthat Magyarországra: az uniós támogatások egy része megérkezik, vagy egy euró alapú hitelhez jut hozzá az állam. Ha az uniós támogatások ne jönnek, akkor marad az IMF; ha az uniós pénzek kellenek, akkor pedig teljesíteni kell az EU feltételeit, vagyis a 27 „szuper mérföldkőnek” nevezett feltételt. Az Európai Bizottság azt is világossá tette, hogy ezeket nem lehet szeletelni, részletekben teljesíteni, hanem az első részlet akkor érkezik meg, ha teljesítjük mind a 27-et – folytatta gondolatmenetét a DK politikusa.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a most tárgyalás alatt álló fejlesztési források csak 2024-ben jönnek, itt nem számít tehát, hogy milyen arányban kerülnek felfüggesztésre,

„Az első helyreállítási pénz 18 hónappal ezelőtt jött meg Európában, egyes tagállamok már el is költötték, Magyarországra azonban még egy euró nem jött belőle” – magyarázta a DK-s politikus.

Molnár elmondta: a feltételek első kitétele, hogy el kell venni a fideszes igazságszolgáltatási vezetők hatalmát, ami az Orbán-rendszer egyik masszív tartóoszlopa. Nehéz döntés lesz a miniszterelnök számára: „vagy érdemben kilöki rendszerének egyik nagyon fontos támasztóoszlopát, vagy nem lesz pénz az energiaszámlák fizetésére” – zárta gondolatait a DK EP-képviselője.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP-képviselője   (fotó: MTI)

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP-képviselője szintén abban látta a különbséget a brüsszeli Katar-gate és a magyar korrupció között, hogy míg az EU szívében a bűncselekmény kiderült, és a belga rendőrség bilincsben vitte el, az EP pedig felfüggesztette tisztségeiből az érintettet, addig Magyarországon az ilyen eseteknek nincs következményük. „Fontos, hogy született egy kompromisszum” – szögezte le a jobbikos politikus, de örülni nincs ok, hiszen Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely eddig a források lehívásának lehetőségét tudta csak elérni, míg más tagállamok másfél évvel ezelőtt elkezdték a források lehívását.

Gyöngyösi Márton szerint nem jó a helyzet, mert az ország a recesszió felé halad, és a tervek benyújtása, a pénzek lehívása még további időt vehet igénybe, nem beszélve arról, hogy a fejlesztési és helyreállítási pénzek egy része továbbra is be lesz fagyasztva.

A legnagyobb bajnak azonban a jobbikos EP-képviselő azt tartja, hogy Magyarország „ebben a politikai kötélhúzásban teljesen elszigetelődött, szövetségesek nélkül áll, teljes magányban;

Mint hozzátette, ez az uniós pénzügyi szankció, a pénzek visszatartása ráadásul nem Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak fog fájni, akik miatt a szankciókat alkalmazzák Magyarország ellen, hanem a teljes magyar társadalomnak.

--

Nyitókép: Az Európai Parlament plenáris ülése október 19-én Strasbourgban