Ne legyünk restek magányosan sem díszíteni, égősort beszerezni, egy-egy mécsest gyújtani. Ezek mind felmelegítik az emberi lelket. Menjünk el akár egyedül programokra, rengeteg lehetőség van az adventi vásártól az egyház szervezte programokon keresztül a kulturális eseményekig. Ha esetleg anyagilag megtehetjük, mozduljunk ki egyedül is, egy wellnesshétvége, egy infraszaunás-gyógyfürdős délután vagy akár csak egy kirándulás is sokat tölthet rajtunk.
Ha nem mi magunk, hanem a környezetünkben valaki más küzd a magánnyal, akkor igyekezzünk – mint Szmolka Orsolya fogalmaz – cselesen megközelíteni, ne hangsúlyozzuk, hogy látod, jó barátod vagyok, érted teszem, hogy elmegyek veled például a karácsonyi vásárba. Hívjuk át magányos barátunkat úgy, hogy, hogy ne tehernek, hanem segítségnek érezze a részvételét. Például: „egyedül sajnos nem tudom megsütni az aprósütit, segítenél?”, vagy,
„te olyan profi vagy karácsonyfa befaragásában, átjössz?”.
.Így garantáltan hasznosnak fogja érezni magát. Az advent és a karácsony időszakában figyeljünk oda különösen azokra, akiknek szükségük lehet ránk.
Tévhit: karácsonykor vetnek véget a legtöbben önkezükkel az életüknek
A közkeletű hiedelem szerint a legtöbb öngyilkosság karácsonykor történik a világon. Logikusnak tűnik, hiszen ez az ünnep, amikor a családunk körében ünneplünk, ám sajnos ez az egyedül élőknek nem adatik meg, így ilyenkor különösen kilátástalannak érezhetik életüket. Ráadásul ilyenkor látjuk a napot a legkevesebbszer az évben, aminek pedig a szerotonin-szintünk látja a kárát: hajlamosak vagyunk mélabúra, rosszabb esetben a depresszív hangulat is kopogtathat az ajtónkon. A magányos embereket sújtó karácsony körüli öngyilkossági hullám mítoszát a több országból származó adatok alapján készült kutatások megcáfolták: nemhogy növekszik azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget az életüknek, hanem még csökken is. Sőt karácsony másnapján jelentősen meg is csappan a mutató, ilyenkor
átlagosan 15 százalékkal kevesebben lesznek öngyilkosak