„Ami máshol korrupciót jelent, az ott lobbizás” – hangoztatja az ügyvéd.
A 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor vendégei ezúttal Hont András, Schiffer András, Megadja Gábor és Kiszelly Zoltán voltak. Szóba került az uniós korrupciós botrány, a közösségi platformok cenzúrája és a 2022-es országgyűlési választások is.
A brüsszeli korrupciós botrány kapcsán a műsorvezető azt a kérdést vetette fel, hogy miért éppen most derült fény a részletekre. „Ursula von der Leyennel és az egészségügyi biztossal kapcsolatban már egy évvel ezelőtt is esedékes lett volna egy kemény vizsgálat” – reagált Schiffer András a felvetésre, aki szerint sokkal inkább az a kérdés, hogy miért éppen a „katari pénzek” kerültek fókuszba.
Megadja Gábor szerint az Egyesült Államok érdekeit szolgáló kérdések nem jelentenek problémát az unióban, amelyek azonban nem illenek bele ebbe a képbe, „azokkal hirtelen probléma van”.
Lánczi Tamás kérdésére, hogy „mit jelent Brüsszelben a lobbizás?”, az ügyvéd azt felelte:
Hont András aláhúzta: „Az európai intézményi rend az egy egymással versengő intézmények világa”, majd Kiszelly Zoltán megjegyezte, a korrupciós botrány mögött állhat az is, hogy a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós pénzek ügyében az EP bizalmatlansági indítvány lebegtetésével zsarolta a bizottságot, amennyiben a két ország javára hozna döntést.
A politológus szerint a bizottság renoméja már korábban megromlott Ursula von der Leyen korrupció gyanúja miatt, azzal viszont, hogy az EP-t is bizalomvesztés érte, csökkenhet az intézmények közötti feszültség.
A műsor végén a 2022-es országgyűlési választásra tekintettek vissza a vendégek. Konszenzus volt az asztalnál abban a kérdésben, hogy áprilisban semmiképp sem nyerhetett volna a baloldal. Schiffer szerint több szavazatot kaphatott volna az ellenzék, ha Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára lett volna a közös jelölt.
Hont András ugyanakkor úgy vélekedett, ha Dobrev Klára lett volna a közös jelölt, akkor a Kétfarkú Kutya Párt is bejutott volna a parlamentbe. Az újságíró szerint Karácsony Gergellyel érhette volna el az ellenzék a legjobb eredményt, ami szintén „kiütéses lett volna, csak nem kétharmaddal”.
A teljes beszélgetést itt nézheti vissza:
Nyitókép: YouTube
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Elhallgattatnák az unióval kritikus hangokat.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
