„Ami máshol korrupciót jelent, az ott lobbizás” – hangoztatja az ügyvéd.
A 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor vendégei ezúttal Hont András, Schiffer András, Megadja Gábor és Kiszelly Zoltán voltak. Szóba került az uniós korrupciós botrány, a közösségi platformok cenzúrája és a 2022-es országgyűlési választások is.
A brüsszeli korrupciós botrány kapcsán a műsorvezető azt a kérdést vetette fel, hogy miért éppen most derült fény a részletekre. „Ursula von der Leyennel és az egészségügyi biztossal kapcsolatban már egy évvel ezelőtt is esedékes lett volna egy kemény vizsgálat” – reagált Schiffer András a felvetésre, aki szerint sokkal inkább az a kérdés, hogy miért éppen a „katari pénzek” kerültek fókuszba.
Megadja Gábor szerint az Egyesült Államok érdekeit szolgáló kérdések nem jelentenek problémát az unióban, amelyek azonban nem illenek bele ebbe a képbe, „azokkal hirtelen probléma van”.
Lánczi Tamás kérdésére, hogy „mit jelent Brüsszelben a lobbizás?”, az ügyvéd azt felelte:
Hont András aláhúzta: „Az európai intézményi rend az egy egymással versengő intézmények világa”, majd Kiszelly Zoltán megjegyezte, a korrupciós botrány mögött állhat az is, hogy a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós pénzek ügyében az EP bizalmatlansági indítvány lebegtetésével zsarolta a bizottságot, amennyiben a két ország javára hozna döntést.
A politológus szerint a bizottság renoméja már korábban megromlott Ursula von der Leyen korrupció gyanúja miatt, azzal viszont, hogy az EP-t is bizalomvesztés érte, csökkenhet az intézmények közötti feszültség.
A műsor végén a 2022-es országgyűlési választásra tekintettek vissza a vendégek. Konszenzus volt az asztalnál abban a kérdésben, hogy áprilisban semmiképp sem nyerhetett volna a baloldal. Schiffer szerint több szavazatot kaphatott volna az ellenzék, ha Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára lett volna a közös jelölt.
Hont András ugyanakkor úgy vélekedett, ha Dobrev Klára lett volna a közös jelölt, akkor a Kétfarkú Kutya Párt is bejutott volna a parlamentbe. Az újságíró szerint Karácsony Gergellyel érhette volna el az ellenzék a legjobb eredményt, ami szintén „kiütéses lett volna, csak nem kétharmaddal”.
A teljes beszélgetést itt nézheti vissza:
Nyitókép: YouTube
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
