Az ukrán külügyminiszter az orosz agresszió elkezdődésének első napjától arra sarkallja a nyugati világot, hogy szankciós politika folytatásával büntesse Oroszországot. Míg az ukránok a mai napig ezért lobbiznak, az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője a minap elismerte, a szankciók nem fogják megállítani a háborút.
***
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban egy rövid felsorolást teszünk, amely szemlélteti, milyen módon és milyen büntetőintézkedéseket kért Moszkvára az Európai Uniótól Ukrajna külügyminisztere az ukrajnai háború hónapjai során.
Dmitro Kuleba a háború kitörésének napján, február 24-én az azóta már jól ismert, sokszor megismételt követelésekkel állt elő: a nyugati országok vessenek ki gazdasági büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, Kijev számára pedig biztosítsanak katonai és pénzügyi segítséget. Twitter-üzenetében az ukrán külügyminiszter azt írta, hogy Putyin 1939 óta nem tapasztalt sötétségbe rántja Európát, az európai országok nem maradhatnak naivan passzívak.
Február 27-én sajtótájékoztatón kérte a miniszter az EU tagállamait, hogy
valamint teljesen, hermetikusan zárják el az orosz pénzügyi szervezeteket a SWIFT-rendszerről.
Március elsején az amerikai CNBC-nek nyilatkozva elmondta: a történelem fogja megítélni azokat a nyugati olajipari vállalatokat, amelyek még nem szüntették meg a kapcsolataikat az orosz Gazprommal. Kuleba név szerint megemlített több nyugati céget, majd felszólította őket, hogy szakítsanak meg minden üzleti kapcsolatot az oroszokkal, mert „aki békét akar, (...) annak ez erkölcsi kötelessége”.
Április 7-én Brüsszelben a NATO-tagállamok külügyminisztereivel való megbeszélésén az ukrán külügy vezetője hazája számára fegyvereket, Moszkva megbüntetésére pedig az eddigieknél keményebb szankciók bevezetését kérte.
Május 16-án a G7-országok külügyminiszteri ülésén vendégelőadónak meghívott Kuleba arra kérte a világ leggazdagabb államait, hogy vessenek ki új szankciókat Moszkvára, állítsák le az orosz kőolaj importját,
Május 25-én a Világgazdasági Fórum davosi ülésén Kuleba kijelentette: az ukrán gazdaság jobban szenved az orosz támadásoktól, mint az orosz a nyugati szankcióktól, ezért a nyugati világnak abba kell hagynia az orosz termékek vásárlásával, ezzel „megölnék az orosz exportot”.
Június 8-án az ukrán fődiplomata a hetedik uniós szankciós csomag előkészítésekor előterjesztéseket juttatott el Brüsszelnek, amelyeknek a célja indoklása szerint az, hogy „teljesen elpusztítsa az orosz exportot”.
Július 18-án Dmitro Kuleba az uniós külügyminiszterekkel találkozva arra figyelmeztetett, hogy a szankciók gyengítése egy csapda. Mint fogalmazott, mindig rosszul sült el, amikor az oroszok követelésének Moszkva ellenfele engedett.
Augusztus 25-én Kuleba vendégszerzőként véleménycikket jegyzett a Politico nevű uniós hírportálon, amelyben azt írta, hogy Ukrajna azt kéri az EU országaitól, hogy az orosz hadsereg által elkövetett népirtás és agresszió miatt
– ez utóbbiak be nem engedése érvelése szerint azért lenne jogos, mert az oroszok többsége támogatja Putyin háborúját.
Szeptember 5-én az ukrán külügyminiszter Twitter-üzenetében arra kérte a nyugati államokat, hogy „maximális segítséget” nyújtsanak Ukrajnának, mert ebben az esetben Putyin hamarabb legyőzhető, és ezzel Európa hamarabb megszabadul az oroszok energiaügyi zsarolásától, illetve hamarabb kilábal majd az általuk okozott gazdasági bajokból.
Szeptember 21-én Dmitro Kuleba a háború eszkalálódásának közepén beszámolt a helyzet súlyosságáról az uniós külügyminisztereknek, akik ezt követően egy újabb szankciós csomag előkészítéséről döntöttek.
Miután október 10-én az orosz haderő kíméletlen rakétatámadásokat indított több ukrán város ellen, az ukrán külügyi tárca vezetője tárgyalást folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, és
Október közepén Kuleba Twitter-üzenetben felszólította az EU-t, hogy az oroszoknak történő drónszállítások miatt azonnal vessen ki szankciókat Iránra.
Végül egy utóbbi beszéd: november 14-én az uniós külügyminiszterek tanácsa előtt az ukrán külügy vezetője beszédében 10 pontba rendezte a háború következő, téli szakaszában szükséges teendőket, és első pontban a szankciók fenntartásának szükségességét említette, egy teljes energetikai embargó bevezetését kérte.
--
Az Oroszországgal szemben az ukrán válság nyomán bevezetett uniós korlátozó intézkedések teljes listáját itt tekintheti meg.
--
Kapcsolódó:
--
Nyitófotó: Dmitro Kuleba (jobbra) az ASEAN csúcstalálkozó keretében a kambodzsai fővárosban találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel november 12-én. – CINDY LIU / POOL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
22 milliárd dollár lehet a tét.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
