A Tungsram tündöklése és kálváriája, avagy végveszélyben Aschner Lipót egykori birodalma

1896-ban egy bizonyos Egger Béla hozta létre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t, a cég pedig 1901-ben költözött a mostani telephelyére, Újpestre. A vállalkozás aranykorszaka akkor jött el, amikor Aschner Lipót került az igazgatói székbe. Róla tudni érdemes, hogy a Tungsram márkanevet is ő alkotta. Aschner tisztviselőként kezdett a cégnél, majd szépen lassan odáig jutott, hogy 1921-ben kinevezték vezérigazgatónak. 1923-ra a Tungsram világhírű gyárrá fejlődött, a holland Philips-szel emlegették együtt a nevét. A világ 28 nagyvárosában volt kirendeltsége, többek közötte Athénban, Buenos Airesben, Kairóban, Madridban, Montevideóban és Rómában is. 1924-ben aztán hazai konkurenciája támadt a cégnek. Just Sándor, a vállalat neves mérnöke és kutatója kilépett a Tungsramtól és megalapította az erősen áthallásos Justramot, ám hamar tönkrement. A világhírű Generál Electric vásárolta fel a részvényeit, majd tovább adta a Tungsramnak.

Aschner Lipót a gyár miatt kötődött Újpesthez, s mint tehetős embert, felkérték az UTE klubelnökének, amit örömmel elvállalt. A vezetése mellett a lila-fehérek szárnyalni kezdtek. 1926-ban még az amatőr státusz volt a divat a hazai futballban, de ő gondoskodott arról, hogy a csapat 15 játékosa a Tungsram-gyárban dolgozhasson.

A tenisz volt a másik szenvedélye. Minden reggel 6 órakor kelt, egy keveset úszott, majd teniszezett. Habár tetemes vagyona volt, puritán módon élt, s késő estig a gyárban található elnöki irodájában dolgozott. Még 1901-ben vette el feleségül Czettel Jolánt, aki mellett mindvégig kitartott. Gyermekük is született, előbb Endre, majd Pál, aki később neves teniszező lett. A másik gyermek, Aschner Endre azonban csak 12 éves koráig élhetett, 1917 augusztusában búcsúzott tőle a megtört család.

A régi újpesti stadion, a háttérben a Tungsram épületével. A kis képen Aschner Lipót. Fotók: Fortepan/Uvaterv/Wikipedia

Aztán a zsidótörvények megszületése után Aschner is érezte, egyre inkább fogy a levegő. 1938-ban például 50 napi elzárást kapott vállalati szabálytalanságok miatt, amit 5000 pengővel tudott csak megváltani.

1944 elején a nácibarát lapok már csak úgy emlegették a nevét, hogy „a zsidók legravaszabb fajtájából való”. Habár a barátai arra biztatták, hogy hagyja el Magyarországot, Aschner meggyőződése volt, hogy Magyarország nem jut Ausztria sorsára és nem vonulnak be a németek. Mikor 1944 tavaszán mindez megtörtént, már ő is sejtette, idővel koncentrációs táborba viszik. 1944 őszén tartóztatták le és deportálták, ám a cége, az Egyesült Izzó igazgatósága 100 ezer svájci frankért megvásárolta az elnökük életét, aki aztán éveken át Svájcban élt. A hazatérés után visszakerült a Tungsramhoz, de idős volt és megviselték a háborús viszontagságok.

1952 októberében, tehát 70 éve aludt el örökre a Tungsram felvirágoztatója, a felesége fél évvel később követte a halálba. A Tungsram a kommunista rendszerben is sikeresen működött tovább, aztán 1989-ben, a privatizáció hajnalán megvásárolta a már korábban említett General Electric, ám 2018-ban megvált a cégtől. Az új tulajdonos idén kért kormányzati segítséget mondván, hogy a pandémia és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a céget. Aztán néhány napja jött a hír, hogy a Tungsram fő hitelezője, az Eximbank nem fogadta el a cég csődegyezségi javaslatát, ami egyenes út lehet a felszámolásig.Pontosan 70 évvel azután, hogy meghalt a céget világhírig juttató vezérigazgató, Aschner Lipót.