A külügyminiszter szerint biztonsági kockázatot jelent a nyugat-balkáni EU-integrációs folyamat akadályozása.
Míg korábban a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozási folyamatának egy helyben toporgása csupán elvesztegetett lehetőségnek számított, az ukrajnai háborúval ez már egyenesen biztonsági kockázatot jelent – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a montenegrói Budvában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 2BS (To Be Secure) éves biztonságpolitikai fórumon hangsúlyozta, hogy
Aláhúzta: a folyamat felgyorsításának elmaradása korábban csupán elvesztegetett lehetőség volt, de a jelenlegi helyzetben ez már kifejezetten biztonsági kockázatot jelent Európa számára. „Mára az Európai Uniónak nagyobb szüksége lett a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak ránk” – vélekedett.
Hozzátette, hogy számos kollégája a külső szereplők régióbeli befolyásának erősödésétől tart.
De hogyan is akarunk megnyerni egy játékot anélkül, hogy pályára lépnénk?”
– tette fel a kérdést.
Moderátori kérdésre válaszolva Szijjártó Péter leszögezte, hogy a különböző okokból befagyasztott EU-forrásokra Magyarország nem „humanitárius adományként” vagy „nyugat-európai barátaink nagylelkűségeként” tekint, hiszen ez a pénz az európai, köztük a magyar emberek teljesítményéből áll össze, így „részben a miénk”.
Közölte, „alapvetően zsarolásról” van szó, „tisztán politikai okokból” tartják vissza a forrásokat, aminek az az oka, hogy Magyarország annak ellenére is sikeres, hogy fontos kérdésekben szembe megy a fősodorral.
Márpedig – mint kiemelte – az elmúlt tizenkét év rendkívüli sikerei nem jöhettek volna létre, ha igazak lennének a vádak és az országban rendszerszintű korrupció uralkodna. Az elmúlt évek vitáiról azt mondta, hogy minden kérdésben a magyar kormánynak volt igaza, még ha ezt nem is ismerik el utólag. Erre példaként hozta fel a migrációs válságot,
mostanra azonban minden tagállam hasonlóan cselekszik.
A miniszter egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a szankciók hatálya nem terjed ki a nukleáris együttműködésre, márpedig a paksi bővítés, amelyről még 2014-en született megállapodás, az energiabiztonság erősítésével jár, függetlenebbé teszi az országot a nemzetközi energiapiacok teljesen észszerűtlen mozgásaitól.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország többször világossá tette az álláspontját, miszerint kiáll Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, az ország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre és már másfél millió embert fogadott a szomszédos országból.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner Archív
Robert Fico szlovák miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy az F–16-os vadászgépek beérkezéséig Magyarország Gripenjei biztosítják Szlovákia légterének védelmét.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ biztonsági helyzete a második világháború lezárása óta nem volt olyan súlyos, mint most.
Az orosz légvédelem sem maradt rest, azonnal reagált az akcióra.
„A korona kihatással volt az ukrajnai helyzetre.”
Hogy is tehetne ilyet? Egyik magyar vezető sem jelenthette ki Trianon előtt, hogy lelkesen várja a területek elvesztését.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Mi építünk tovább. Templomokat, utakat, gyárakat, iskolákat és óvodákat. Egy büszke, családbarát országot.
A miniszterelnök váratlan helyen tűnik fel.
