Rosszat tesz az ukrajnai háború a kínai gazdaságnak is
2022. október 07. 12:01
A háború okozta világgazdasági bizonytalanságok nagy károkat okoznak az exportra épülő kínai gazdaságnak. Nem jó Kínának sem a háború – így az új elnöki ciklusa előtt álló Hszi Csin-pingnek sem.
Öt és fél százalékos növekedés kell a kínai gazdaság lendületben tartásához – ez a cél idén minden előrejelzés szerint nem lesz tartható. Bár a hivatalos kínai elemzésekben már elkezdődött az adatok magyarázgatása, mentegetése, a nem túl fényes második negyedéves GDP-adatok után a harmadik negyedév statisztikái mutatják majd meg világosan, milyen valódi hatása lett az ukrajnai háborúnak a kínai gazdaságra.
A háború miatt elszabaduló infláció Kínát kevésbé sújtja, mint a nyugati gazdaságokat, viszont a globális gazdaság megbillenése súlyos károkat okoz az exportra épülő kínai gazdaságnak:
a belső és külső piacra termékeket gyártó kínai kínálatra egyre kisebb kereslet jelentkezik.
A jüan gyengélkedik, folyamatosan gyengül a dollár ellenében – ez a tendencia elijeszti a külföldi befektetőket.
Ahogy a világgazdaság közvetlen hatással van a kínaira, úgy a kínainak is ugyanígy a világgazdaságra: ha a világ második legnagyobb gazdasága is lelassul, az már a globális recesszió küszöbön állását jelzi majd.
A csaknem teljesen kiszáradt Csialing-folyó medre a délnyugat-kínai Csungcsingban augusztus 21-én
Mik a gyenge pontok?
A válság miatt a kínaiak is kevesebbet költenek, fogják a pénzt,
a fogyasztás visszaesése miatt a belső piacra termelő vállalkozások is kezdenek bajba kerülni.
A külföldi piacokon – elsősorban a hatalmas amerikai felvevőpiacon – pedig jelentős a visszaesés a kínai termékek iránt. Ha nincs kereslet, akkor nagyon nehéz lesz a növekedési célokat elérni, illetve a foglalkoztatást növelni. A fiatal munkavállalók körében 15-20 százalékos a munkanélküliség, ez a tendencia önmagában veszélyezteti a hatalmas ország termelékenységét, versenyképességét.
Az ingatlanpiac beesése – az ingatlanvásárlási kedv visszaesése – a másik kulcsfaktor a kínai gazdasági növekedés lassulásában. Rengeteg kínai hitelt vett fel még építés alatt álló új lakásának megvásárlására – az építőipar azonban nem tudott lépést tartani az igényekkel, a válság begyűrűzése miatt aggódó lakástulajdonosok pedig
attól tartanak, hogy a lakásaik nem lesznek befejezve, így sorra kezdik felfüggeszteni hitelrészleteik fizetését.
A bizonytalanság miatt az új lakások iránti kereslet visszaesett, az elmúlt hónapokban 15-20 százalékkal vesztettek értékükből az új építésű lakások. Ez a szektor egyébként a kínai GDP motorja; amikor itt stagnálás áll be, az óramű pontossággal jelzi a teljes kínai gazdaság állapotát.
Hatása van a kínai gazdaságra az éghajlat változásának is: az aszály a termést, egyes szektorok alapanyag-utánpótlását tizedelte meg, de csökkentette a vízenergia hasznosításának kereteit is, a hőhullámok a légkondicionálás iránti igényt növelték meg – ezek a tényezők pedig mind az energiatermelés növelésére, vagy az energiaimport növelésére kényszerítik a kínai energetikai szektort.
Járókelők egy pekingi bevásárlónegyedben augusztus 15-én
Kényszerreakció: állami beavatkozás
Augusztusban a pekingi kormány egy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget különített el a kisvállalkozások, az infrastrukturális beruházások és az ingatlanszektor megsegítésére, elemzők szerint azonban az állami mentőcsomag és az azzal együtt bevezetett hitelfelvételi könnyítések, adócsökkentések sem tudják kompenzálni a válság okozta károkat.
Az állam sokat költ az infrastrukturális beruházásokra,
az ingatlanépítésekre, arra a területre, ahol látványos lehet a fejlődés és a munkanélküliség leszorítása, mégis, az építőipar számai nem mutatnak növekedést, ennek pedig hatása lesz az ipari mutatókra és a foglalkoztatási adatokra.
Az állami beavatkozások más módjai azonban kifejezetten ártottak a növekedésnek. A járványkezelésben a kínai kormány zéró toleranciát hirdetett, amiben volt ráció, hiszen a zsúfolt kínai metropoliszokban a fertőzés robbanásszerű terjedése reális veszély, a lakosság tűrőképessége azonban véges: a védekező intézkedések megbénítják a gazdaság legtöbb szektorában a hatékony munkavégzést, a kereskedelem szervezését, a termelékenységet. A károk mérhetőek, Peking azonban ezen a téren egyelőre nem lazít.
Az elmúlt években látványosan fejlődő kínai technológiai szektor is a kárvallottja a központi szabályozásnak:
a tech cégek mozgástere az új kínai jogszabályok miatt szűkülőben van,
ami a külföldi befektetők fokozatos kivonulását, gyártásuk más államokba vitelét eredményezte. Ráadásul ebben a szektorban is hatványozottan érezhetőek a kínai-amerikai kereskedelmi háború negatív következményei, ami nagyban nehezíti a kínai technológiai termékek bejutását a nyugati piacokra.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban március 10-én
Társadalmi rend a politikai stabilitáshoz
A kínai berendezkedés stabilitását a gazdaság sikere adja. Ha leáll a növekedés motorja, és a gazdasági stagnálást a hétköznapokban a lakosok elkezdik a pénztárcájukon is érezni, ott kezdődik a baj a politikai rendszer számára. A közel másfél milliárd lakosú, hatalmas területű és heterogén társadalmi csoportokból álló
Kína központi irányítás alatti egyben tartása akkor lehetséges, ha a társadalmi rendet a kormányzat fenn tudja tartani.
És lehetőleg nem állami erőszakkal, hanem közmegegyezéssel.
Ezen gazdasági tényezők miatt sötét árnyak jelentkeznek a Kínai Kommunista Párt országos kongresszusának október 16-án esedékes ülésezése előtt, pedig Hszi Csin-ping elnök egy makulátlanul erős, növekedő Kína képét akarta felvázolni a testület számára, amikor az eddigi szokásjogot felrúgva egy harmadik államfői mandátumra kér felhatalmazást.
Nyitókép: Nemzeti színű zászlót tart a kezében egy férfi a pekingi Tienanmen téren október elsején, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 73. évfordulóján.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 29 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A kínai autóipar esetében ez azt jelenti, hogy első félévben csak 14 millió autót adtak el, csak 2,5%-kal többet mint tavaly. USA 8 millió -15,8%, Japán 2,43 millió -14,3%, Németország 1,65 millió -11,6%. A fogyasztási adót az Európában irigyelt 10%-ról félévkor 5%-ra felezték, így azóta +20% feletti a növekedés. Az export a 2020-as 1 millióról 2021-ben 2 millióra nőtt, az idén az első 8 hónap alapján 3 millió lesz, Németország és Korea előtt, Japán után a második. Jövőre cél az első hely.