A háború okozta világgazdasági bizonytalanságok nagy károkat okoznak az exportra épülő kínai gazdaságnak. Nem jó Kínának sem a háború – így az új elnöki ciklusa előtt álló Hszi Csin-pingnek sem.
Öt és fél százalékos növekedés kell a kínai gazdaság lendületben tartásához – ez a cél idén minden előrejelzés szerint nem lesz tartható. Bár a hivatalos kínai elemzésekben már elkezdődött az adatok magyarázgatása, mentegetése, a nem túl fényes második negyedéves GDP-adatok után a harmadik negyedév statisztikái mutatják majd meg világosan, milyen valódi hatása lett az ukrajnai háborúnak a kínai gazdaságra.
A háború miatt elszabaduló infláció Kínát kevésbé sújtja, mint a nyugati gazdaságokat, viszont a globális gazdaság megbillenése súlyos károkat okoz az exportra épülő kínai gazdaságnak:
A jüan gyengélkedik, folyamatosan gyengül a dollár ellenében – ez a tendencia elijeszti a külföldi befektetőket.
Ahogy a világgazdaság közvetlen hatással van a kínaira, úgy a kínainak is ugyanígy a világgazdaságra: ha a világ második legnagyobb gazdasága is lelassul, az már a globális recesszió küszöbön állását jelzi majd.
A csaknem teljesen kiszáradt Csialing-folyó medre a délnyugat-kínai Csungcsingban augusztus 21-én
A válság miatt a kínaiak is kevesebbet költenek, fogják a pénzt,
A külföldi piacokon – elsősorban a hatalmas amerikai felvevőpiacon – pedig jelentős a visszaesés a kínai termékek iránt. Ha nincs kereslet, akkor nagyon nehéz lesz a növekedési célokat elérni, illetve a foglalkoztatást növelni. A fiatal munkavállalók körében 15-20 százalékos a munkanélküliség, ez a tendencia önmagában veszélyezteti a hatalmas ország termelékenységét, versenyképességét.
Az ingatlanpiac beesése – az ingatlanvásárlási kedv visszaesése – a másik kulcsfaktor a kínai gazdasági növekedés lassulásában. Rengeteg kínai hitelt vett fel még építés alatt álló új lakásának megvásárlására – az építőipar azonban nem tudott lépést tartani az igényekkel, a válság begyűrűzése miatt aggódó lakástulajdonosok pedig
A bizonytalanság miatt az új lakások iránti kereslet visszaesett, az elmúlt hónapokban 15-20 százalékkal vesztettek értékükből az új építésű lakások. Ez a szektor egyébként a kínai GDP motorja; amikor itt stagnálás áll be, az óramű pontossággal jelzi a teljes kínai gazdaság állapotát.
Hatása van a kínai gazdaságra az éghajlat változásának is: az aszály a termést, egyes szektorok alapanyag-utánpótlását tizedelte meg, de csökkentette a vízenergia hasznosításának kereteit is, a hőhullámok a légkondicionálás iránti igényt növelték meg – ezek a tényezők pedig mind az energiatermelés növelésére, vagy az energiaimport növelésére kényszerítik a kínai energetikai szektort.
Járókelők egy pekingi bevásárlónegyedben augusztus 15-én
Augusztusban a pekingi kormány egy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget különített el a kisvállalkozások, az infrastrukturális beruházások és az ingatlanszektor megsegítésére, elemzők szerint azonban az állami mentőcsomag és az azzal együtt bevezetett hitelfelvételi könnyítések, adócsökkentések sem tudják kompenzálni a válság okozta károkat.
az ingatlanépítésekre, arra a területre, ahol látványos lehet a fejlődés és a munkanélküliség leszorítása, mégis, az építőipar számai nem mutatnak növekedést, ennek pedig hatása lesz az ipari mutatókra és a foglalkoztatási adatokra.
Az állami beavatkozások más módjai azonban kifejezetten ártottak a növekedésnek. A járványkezelésben a kínai kormány zéró toleranciát hirdetett, amiben volt ráció, hiszen a zsúfolt kínai metropoliszokban a fertőzés robbanásszerű terjedése reális veszély, a lakosság tűrőképessége azonban véges: a védekező intézkedések megbénítják a gazdaság legtöbb szektorában a hatékony munkavégzést, a kereskedelem szervezését, a termelékenységet. A károk mérhetőek, Peking azonban ezen a téren egyelőre nem lazít.
Az elmúlt években látványosan fejlődő kínai technológiai szektor is a kárvallottja a központi szabályozásnak:
ami a külföldi befektetők fokozatos kivonulását, gyártásuk más államokba vitelét eredményezte. Ráadásul ebben a szektorban is hatványozottan érezhetőek a kínai-amerikai kereskedelmi háború negatív következményei, ami nagyban nehezíti a kínai technológiai termékek bejutását a nyugati piacokra.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban március 10-én
A kínai berendezkedés stabilitását a gazdaság sikere adja. Ha leáll a növekedés motorja, és a gazdasági stagnálást a hétköznapokban a lakosok elkezdik a pénztárcájukon is érezni, ott kezdődik a baj a politikai rendszer számára. A közel másfél milliárd lakosú, hatalmas területű és heterogén társadalmi csoportokból álló
És lehetőleg nem állami erőszakkal, hanem közmegegyezéssel.
Ezen gazdasági tényezők miatt sötét árnyak jelentkeznek a Kínai Kommunista Párt országos kongresszusának október 16-án esedékes ülésezése előtt, pedig Hszi Csin-ping elnök egy makulátlanul erős, növekedő Kína képét akarta felvázolni a testület számára, amikor az eddigi szokásjogot felrúgva egy harmadik államfői mandátumra kér felhatalmazást.
Nyitókép: Nemzeti színű zászlót tart a kezében egy férfi a pekingi Tienanmen téren október elsején, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 73. évfordulóján.
fotó: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Újabb kereskedelmi megtorló intézkedések érkezhetnek.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
