Rosszat tesz az ukrajnai háború a kínai gazdaságnak is

Öt és fél százalékos növekedés kell a kínai gazdaság lendületben tartásához – ez a cél idén minden előrejelzés szerint nem lesz tartható. Bár a hivatalos kínai elemzésekben már elkezdődött az adatok magyarázgatása, mentegetése, a nem túl fényes második negyedéves GDP-adatok után a harmadik negyedév statisztikái mutatják majd meg világosan, milyen valódi hatása lett az ukrajnai háborúnak a kínai gazdaságra.  

A háború miatt elszabaduló infláció Kínát kevésbé sújtja, mint a nyugati gazdaságokat, viszont a globális gazdaság megbillenése súlyos károkat okoz az exportra épülő kínai gazdaságnak:

A jüan gyengélkedik, folyamatosan gyengül a dollár ellenében – ez a tendencia elijeszti a külföldi befektetőket.

Ahogy a világgazdaság közvetlen hatással van a kínaira, úgy a kínainak is ugyanígy a világgazdaságra: ha a világ második legnagyobb gazdasága is lelassul, az már a globális recesszió küszöbön állását jelzi majd.

A csaknem teljesen kiszáradt Csialing-folyó medre a délnyugat-kínai Csungcsingban augusztus 21-én

Mik a gyenge pontok?

A válság miatt a kínaiak is kevesebbet költenek, fogják a pénzt,

A külföldi piacokon – elsősorban a hatalmas amerikai felvevőpiacon – pedig jelentős a visszaesés a kínai termékek iránt. Ha nincs kereslet, akkor nagyon nehéz lesz a növekedési célokat elérni, illetve a foglalkoztatást növelni. A fiatal munkavállalók körében 15-20 százalékos a munkanélküliség, ez a tendencia önmagában veszélyezteti a hatalmas ország termelékenységét, versenyképességét.

Az ingatlanpiac beesése – az ingatlanvásárlási kedv visszaesése – a másik kulcsfaktor a kínai gazdasági növekedés lassulásában. Rengeteg kínai hitelt vett fel még építés alatt álló új lakásának megvásárlására – az építőipar azonban nem tudott lépést tartani az igényekkel, a válság begyűrűzése miatt aggódó lakástulajdonosok pedig

A bizonytalanság miatt az új lakások iránti kereslet visszaesett, az elmúlt hónapokban 15-20 százalékkal vesztettek értékükből az új építésű lakások. Ez a szektor egyébként a kínai GDP motorja; amikor itt stagnálás áll be, az óramű pontossággal jelzi a teljes kínai gazdaság állapotát.

Hatása van a kínai gazdaságra az éghajlat változásának is: az aszály a termést, egyes szektorok alapanyag-utánpótlását tizedelte meg, de csökkentette a vízenergia hasznosításának kereteit is, a hőhullámok a légkondicionálás iránti igényt növelték meg – ezek a tényezők pedig mind az energiatermelés növelésére, vagy az energiaimport növelésére kényszerítik a kínai energetikai szektort.

Járókelők egy pekingi bevásárlónegyedben augusztus 15-én

Kényszerreakció: állami beavatkozás

Augusztusban a pekingi kormány egy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget különített el a kisvállalkozások, az infrastrukturális beruházások és az ingatlanszektor megsegítésére, elemzők szerint azonban az állami mentőcsomag és az azzal együtt bevezetett hitelfelvételi könnyítések, adócsökkentések sem tudják kompenzálni a válság okozta károkat.

az ingatlanépítésekre, arra a területre, ahol látványos lehet a fejlődés és a munkanélküliség leszorítása, mégis, az építőipar számai nem mutatnak növekedést, ennek pedig hatása lesz az ipari mutatókra és a foglalkoztatási adatokra.

Az állami beavatkozások más módjai azonban kifejezetten ártottak a növekedésnek. A járványkezelésben a kínai kormány zéró toleranciát hirdetett, amiben volt ráció, hiszen a zsúfolt kínai metropoliszokban a fertőzés robbanásszerű terjedése reális veszély, a lakosság tűrőképessége azonban véges: a védekező intézkedések megbénítják a gazdaság legtöbb szektorában a hatékony munkavégzést, a kereskedelem szervezését, a termelékenységet. A károk mérhetőek, Peking azonban ezen a téren egyelőre nem lazít.

Az elmúlt években látványosan fejlődő kínai technológiai szektor is a kárvallottja a központi szabályozásnak:

ami a külföldi befektetők fokozatos kivonulását, gyártásuk más államokba vitelét eredményezte. Ráadásul ebben a szektorban is hatványozottan érezhetőek a kínai-amerikai kereskedelmi háború negatív következményei, ami nagyban nehezíti a kínai technológiai termékek bejutását a nyugati piacokra. 

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban március 10-én

Társadalmi rend a politikai stabilitáshoz

A kínai berendezkedés stabilitását a gazdaság sikere adja. Ha leáll a növekedés motorja, és a gazdasági stagnálást a hétköznapokban a lakosok elkezdik a pénztárcájukon is érezni, ott kezdődik a baj a politikai rendszer számára. A közel másfél milliárd lakosú, hatalmas területű és heterogén társadalmi csoportokból álló

És lehetőleg nem állami erőszakkal, hanem közmegegyezéssel.

Ezen gazdasági tényezők miatt sötét árnyak jelentkeznek a Kínai Kommunista Párt országos kongresszusának október 16-án esedékes ülésezése előtt, pedig Hszi Csin-ping elnök egy makulátlanul erős, növekedő Kína képét akarta felvázolni a testület számára, amikor az eddigi szokásjogot felrúgva egy harmadik államfői mandátumra kér felhatalmazást.

Nyitókép: Nemzeti színű zászlót tart a kezében egy férfi a pekingi Tienanmen téren október elsején, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 73. évfordulóján.

fotó: MTI