Több mint 80 ezer oroszról már név szerint tudni lehet, hogy meghalt a háborúban
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Oroszország az annexiókkal emelte a tétet, így ha a négy elcsatolt ukrán területet nem képes a háborúban megtartani, azt nem tudja majd győzelemként kommunikálni. Ukrajna területi egysége sem lesz könnyen visszaállítható, a február 24-i határok helyreállítása már győzelem lehet az ukránok számára. Hogyan befolyásolják a Kercsi híd felrobbantása és a hétfői orosz rakétatámadások a háború menetét? Stier Gábor és Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértők vitája a Mandineren.
***
Az orosz nemzeti nagyság érzését átvette a félelem – ezt mutatják az orosz lakosság körében végzett felmérések. A Kremlnek a harcokban elszenvedett vereségek és a jelképszerű Kercsi híd felrobbantásával okozott megaláztatást a belső elégedetlenség miatt meg kellett torolnia, erőt kellett felmutatnia, hogy demonstrálja: Moszkva a háború ura.
Az oroszok közel száz rakétát lőttek ki ukrán településekre, a háború a retorika és a harci cselekmények szintjén is eszkalálódik. A két állam léte a tét, a háború belső logikája diktál, és emiatt egyre kevesebb a kitörési pont arra, hogy a szemben álló felek számára elfogadható békefeltételekről szülessen egyezség. Eközben Kelet-Ukrajna egy helyrehozhatatlan roncsteleppé válik, míg az orosz gazdaságnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszatérjen a háború előtti szintre.
Ki robbanthatta fel a Kercsi hidat? Miben hibázott az orosz politikai és katonai vezetés? Visszaszerezhető-e a négy annektált ukrán régió? Ki nyerheti meg a háborút?
A Mandiner Vita két vendége: Stier Gábor, a moszkvater.com alapító főszerkesztője és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
---