Trócsányi László, jogállamisági eljárás, svéd választás, labilis Németország és tanévkezdés – itt az új Mandiner!

Amikor az egész közösséget megrengető válsággal kell megküzdeni, diplomáciára, megállapodásra van szükség. Ez az, ami most hiányzik az Európai Unióban – mondja Trócsányi László. Érez-e összeférhetetlenséget a rektori és a politikusi szerepe között? Milyen jövő vár a Fideszre az Európai Parlamentben? Mit jelent ma a világnézeti elkötelezettség a felsőoktatásban? Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak a Károli Gáspár Református Egyetem rektorával, a Fidesz EP-képviselőjével. 

„A minél több diplomás fiatal Magyarország versenyképességének záloga” – írja az Első karakterben Szalai Laura az Állami Számvevőszék nagy port kavart jelentésére reagálva. 

Közélet 

Végigkíséri az uniós jogfejlődés történetét a jogállamiság eszméje, az utóbbi években pedig sarkalatos vitaponttá vált a tagállamok és Brüsszel közötti diskurzusban – az eljárás hátteréről közélet rovatunkban olvashatnak.

– állapítja meg véleménycikkében Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.

„Az együttműködés minden hibája mellett is sikerrel szolgálja a béke ügyét Európában” – írja véleménycikkében Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter. 

A rovatban Szalai Zoltán főszerkesztőnk Tibor Fischer: Így urald a világot című kötetét ajánlja.

„Az energiahordozók megléte egész civilizációk sorsát döntheti el” – írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója publicisztikájában. 

Ismét becsengetnek, valamivel több mint egymillió-kétszázezer általános és középiskolás diák ül vissza a héten a padba. A pedagógusok és a szülők vegyes érzésekkel vágnak neki a tanévnek – a részletekről összeállításunkban olvashatnak. 

Külhon & Külföld

Erős az élni akarás a kárpátaljai magyarság kulturális központjában. A város őrzi magyar jellegét, noha a háború felbolygatta az életet, és a menekültáradat után az ukrán sovinizmus is nehezíti a helyzetet –  körképünket Külhon rovatunkban olvashatják. 

Külföld rovatunkban a közelgő svéd választásról és a brit konzervatívoknál esedékes vezetőváltásról olvashatnak.

– írja Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője véleménycikkében. 

Makronóm

Németország az orosz–ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország egykor Európa vezető státuszára pályázott, ám jelenleg Olaf Scholz vezetésével épp kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét éli fel. Makronómban összeállítást olvashatnak a németországi fejleményekről.

Sport

Sport rovatunkban a Fradi előtt álló kihívásokról olvashatnak. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Misztifikáció, zavaros gondolkodás, szándékosan homályos nyelvhasználat, a fogalmakkal való tudatos visszaélés – Alan Sokal és Jean Bricmont szerint ez a modern társadalomtudomány veleje, amire már huszonhárom évvel ezelőtt figyelmeztettek. Kötetüket Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a könyvajánló sorozatában. 

Uri Dénes Mihály a debreceni Nagyerdő szépségeiről írta jegyzetét.

Száz éve, 1922. augusztus 22-én kérte felvételét Magyarország a Népszövetségbe, mely bizonyos értelemben az ENSZ elődje volt – a háttérről történelem kisrovatunkban írtunk. 

Nemcsak magyar hős volt Hunyadi János, hanem az egész keresztény világ bajnoka volt – mondja Bán János, írói nevén Bán Mór, a Hunyadi-regények írója, akivel Élet rovatunkban olvashatnak interjút.  A rovatban kulturális programajánlót olvashatnak, illetve a Dögkeselyű című filmet ajánljuk. A tárcát Csender Levente írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rumi Tamás ír az újhullámos családfakutatásról.