Járvány, kuruzslók, babonák: így tombolt 150 éve a kolera Magyarországon

1872 októberében ütötte fel a fejét a kolera a fővárosba, a hányással, hasmenéssel és sok esetben végzetes kiszáradással járó fertőző betegség. A statisztikák szerint november 3-ig 266 ember betegedett meg és 61 hunyt el.

Ekkor még optimisták voltak az újságok, s azt jósolták, nem lesz olyan pusztító a betegség, mint a korábbi öt kolerajárvány idején. 1831-ben például 200 ezer áldozatot hozott a fertőzést: „Szerencsére nem olyan mérges természetű, mint az előbbiek, úgyhogy az óvatosság szükséges ugyan, de az ijedelem fölösleges” – írták az újságok, ám tévedtek. Hamarosan ugyanis már az egész országban áldozatokat szedett a kolera.

Nagymaroson például abban hittek, ha a rozst kávéként megpörkölik, s tesznek hozzá némi pálinkát, akkor felépülhetnek a betegségből. „Erős férfi ebből két, nő egy evőkanállal, gyermek egy kávéskanállal vegyen” – szólt a recept.

A kolera pusztítása. A francia Le Petit Journal illusztrációja. Forrás: Wikipedia

Nagyváradon a fenyőmag főztjét tartották megoldásnak, s közben jött a hír, hogy Pesten elfogtak egy csodagyógyszereket áruló kuruzslót, aki a rák, a vízkór és a kolera ellenszerét próbálta nem kevés pénzért eladni. Grósz, Grob és Krunk doktor néven mutatkozott be, ám miután a budai fenyítőtörvényszékre szállították, kiderült, hogy Blum az eredeti neve és természetesen nincs doktori címe. Sok cég hirdetett csodaitalt, így például a Berger-féle kátrányoldatban is sokan hittek.

A kolera egyre több áldozatot szedett, ennek ellenére több lapnak még viccelni is volt kedve. A Borsszem Jankó nevű élclap például azt írta, egy ellenszere van a kolerának, ha az ember készít egy kis zacskót, kivarrja világoskék gyöngyökkel, tesz bele három kialudt faggyúgyertyát és az egészet az orra alá köti, ha utcára megy.

A Szegedi Híradó még ennél is tovább ment. Miután a városban is sokat rettegtek attól, hogy elkapják a kolerát, az újság a következő megoldást találta ki: „Ha valaki annyira fél a kolerától, hogy már rögeszméjévé vált az annak révén való elpatkolás:

Arról is beszámoltak a lapok, hogy Kassán például egy szegény ember annyira félt a kolerától, hogy belevetette magát a Hernád folyóba. Kihúzták és kórházba szállították, ám onnan pedig megszökött. Ellenpéldaként pedig azt az elbocsátott írnokot hozták, aki – pénze nem lévén – kolerásként jelentkezett egy pesti kolerakórházba azért, hogy teljes ellátás mellett csak feküdnie keljen naphosszat.

1872 decemberére a járvány fokozódott, ami meglátszott a pesti kávéházak látogatottságán is, kevés ember lézengett bennük. Egyre szigorúbb hatósági intézkedéseket hoztak a kolera megfékezésére, s ha valaki nem tartotta be a szabályokat, komoly büntetésre számíthatott. Így a lapok is megírták, hogy fertőtlenítés elmulasztása miatt megbüntették többek között Auguszt Antal bárót, a vízivárosi királyi gőzmalom tulajdonosát és Berger-mészárost. Tragikus történetekről számoltak be a lapok.

de súlyos csapás érte az aradi távírdahivatal főnökét is. Három nap alatt három gyereke halt meg kolerába, és két megmaradt fia is betegen feküdt. A csapások annyira megviselték, hogy „rövid 3 nap alatt évtizedekkel vénült, és fiatal kora dacára aggastyán külsejével bír”– számoltak be az esetről az újságok. Egy különleges történetről is írtak a lapok, ezek szerint Debrecenben elhunyt kolerában egy nő, akit miután levetkőztették, kiderült, hogy valójában férfi. Több újság is úgy hozta a hírt, hogy a kolera férfivá változtatta a debreceni nőt.

Sok olvasó úgy érezte, hogy a lapok pánikot keltenek azzal, hogy túl sokat írnak a koleráról (erős párhuzam a koronavírus-fertőzéssel). Egy előfizető például felszólította a Magyar Újságot, hogy kevesebbet írjon a szörnyű fertőzésről. A lap vezetősége azzal védekezett, hogy ők eddig is csak feleannyit foglalkoztak a járvánnyal, mint a konkurens újságok.

Az utolsó nagy kolerajárvány csaknem 200 ezer áldozatot szedett Magyarországon és 1874 januárjában ért véget.