Egy példaértékű életút. Csekonics Endre dúsgazdag emberként a Magyar Vöröskereszt Egylet elnökeként anyagilag is segítette a rászorulókat. Ismét egy érdekes cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Csekonics Endre 1846-ban született, jómódú, arisztokrata családban. Tekintélyes örökséghez jutott, és bár szenvedélyesen szerette a lóversenyeket, ahová sokszor saját lovait is benevezte, nem herdálta el a vagyonát.
döbbenetes nagyságú, 38 ezer holdnyi földbirtok fölött rendelkezett. Szarvasmarhái rendszeresen díjakat nyertek a versenyeken.
Szenvedélyes vadász volt, saját vadászterülettel, közismerten örömmel adakozott ezen a területen is. 1876-ban például a rákosi rókavadászatra 61 rókát küldött, melyeket a nádasban engedtek el. Büszke volt a Zsombolyán álló két kastélyára, amelyek közül az egyiket ő építtette. Messze földön híres volt Csekonics kastélykertje, ahol különleges fák mellett ezernyi rózsa virágzott, de több, hatalmas üvegházat is üzemeltettek, így télen is szép rózsacsokrok díszíthették a kastély termeit.
Csekonics Endre. Egy jótékony gróf, aki anyagilag segítette a rászorulókat (fotó: Wikipedia)
Apjához és nagyapjához hasonlóan ő is sokat jótékonykodott. Az 1877-ben felszentelt új zsombolyai katolikus templom az ő adakozása révén épülhetett fel. Kastélyai mellé kápolnát építtetett, amelynek oltárképét a kor neves festőjénél, Roskovics Ignácnál rendelte meg. Roskovics neve onnan is ismerős lehet, hogy az ő csodás király- és szentportréi díszítik az újjáépített Szent István-termet. Egy másik ünnepelt festőnél pedig egy portrét rendelt magáról. Az illetőt Benczúr Gyulának hívták.
1879-ben egy ország ismerte meg a nevét,
sőt, ötezer szőregi menekültet látott ideiglenesen vendégül a zsombolyai birtokán. Később Szőregen népkonyhát állított fel, ahol naponta hatszáz ember ingyen étkezhetett. 1882-ben a tiroli árvízkárosultak javára is pénzt adományozott, egy évvel később pedig harminc szegény csángó családnak adott házat és munkát a birtokain.
Csekonics Endre kétlaki életét élt. Részben Zsombolyán, részben Pesten tartózkodott, a család Kecskeméti utcai palotájában. Itt rendszeresen estélyt adott, ahol nem egyszer tette tiszteletét Mária Valéria főhercegnő és Ferenc Ferdinánd trónörökös. Csekonics Endre, mint az egyik leggazdagabb arisztokrata, Ferenc József osztrák császárral és a magyar királlyal is kiváló viszonyt ápolt, utóbbinak idővel a titkos tanácsosa és főasztalnoka lett. Az sem véletlen, hogy a jótékonyságáról híres Csekonicsot kérték fel a Magyar Vöröskereszt Egylet elnökének 1891-ben.
Az épület később a II. világháború során súlyosan megsérült, ám a megmentése helyett inkább lerombolták. A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően hamarosan ezt az épületet is eredeti formájában láthatjuk.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Vöröskereszt Egylet székháza is újra megépül (fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A gróf még 1869-ben vette el feleségül Cziráky Konstanciát, a házasságából pedig öt gyermek született, négy fiú és egy lány. A fiúk közül ketten is tévútra léptek. Csekonics Pál titokban, a szülők értesítése nélkül házasodott, Csekonics Gyula pedig a szerencsejáték rabja lett, hihetetlen kártyaveszteségeket hozott össze a pénzben dúskáló fiú. Később
az ő története alapján terjedt el a „nem vagyok én Csekonics báró” mondás,
amelyet általában az édesanyák mondták méregdrága játékra vágyó gyerekeiknek a bolt kirakata előtt.
Később ennél is nagyobb csapások érték Csekonics Endrét. 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után meghurcolták, eltávolították a Magyar Vöröskereszt Egylet éléről,
A Kun Béláék irányította újságokban pedig így írtak a korábban nagyra becsült és tisztelt grófról: „A régi világ Vöröskeresztjének Csekonics Endre, ez az üres fejű, naplopásban és henyélésben kiérdemesült aggastyán volt az elnöke és a vezető állásokat mind csupa tizenhárom próbás, raccsoló arisztokratával töltötték fel. Csak a jelentéktelen, kis állásokba juthatott be szegény proletár, akinek azután dolgoznia kellett a henyélő főurak helyett.”
Hiába bukott meg a Tanácsköztársaság, Trianon után Csekonics hatalmas birtokai a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kerültek. A földeket távolabb élő szerbek között osztották szét, mivel a környékbeli gazdák kijelentették, hogy ilyen módon nem tartanak igényt rájuk. Csekonics Endre később beperelte a jugoszláv államot az elrabolt földek miatt,
A Magyar Vöröskereszt Egyletnek újra ő lett az elnöke, ám 1923-ban a megromlott egészségi állapota miatt lemondott a posztjáról. 1927-ben tüdőgyulladást kapott és napokon belül elhunyt a 82 éves, földjei nagy részétől megfosztott gróf. Kívánságának megfelelően a korábban elhunyt feleségével együtt Zsombolyán, az elvett birtokon álló családi kriptában temették el.
A végrendeletéből kiderült, hogy még így is százmillió pengős vagyona volt, Enyingen birtoka, Tokajban komoly szőlője. Mindent a családjára hagyott. Így távozott az élők sorából a jótékony gróf, aki hiába adakozott rengeteget, a történelem megkeserítette az életét.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
Azonnali hatályú felmentést írt alá a miniszterelnök Havasi Bertalannal kapcsolatban, ami már a Magyar Közlönyben is megjelent.
A Ferencváros kapusa az elveszített bajnoki cím után értékelte a szezont.
