Ennek lényege az, hogy az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése alapján alapjogokra vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg. A távolabbi összefüggésű részletszabályokat és technikai szabályokat ugyanakkor lehet származékos jogalkotói jogkörben, akár miniszteri rendeletben is szabályozni, így az alkotmányos kérdés elsősorban azt érinti, hogy ezen szabályozás minek tekintendő.
A formai kérdés valóban viták alapját képezheti, ugyanakkor ez azt jelenti, hogy ezen érvelések egyike sem elsősorban tartalmi alapon támadja a szabályozást, hiszen a legtöbb jogi elemzés megállapítja, hogy ezen az alapon igen nehezen lehetne az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alaptörvény-ellenesnek nyilvánítani az adott rendeletet. Ugyanakkor természetesen valójában csaknem minden kérdés távolabbi összefüggésben áll az alapjogokkal, így viták alapját képezi a jogszabályi szint, ahol szabályozni kell a kérdést. Ennek ellenére természetesen nem lehet biztos predikciókat mondani, hiszen az Alkotmánybíróság esetről esetre dönt, de valószínűleg egy normakontroll esetében az eljáró tanács is a szabályozás formai helyessége mellett döntene. Természetesen azonban nem kérdés, hogy
a jelenlegi kormány alkotmányozó többségével könnyedén tudná törvényben is szabályozni az adott szabályt, ami valószínűleg bölcsebb is lett volna a részükről.
Természetesen ennek ellenére a jogbiztonság fontos részét képezik a jogalkotási szabályok, így jelen esetben is érdemes vitákat folytatni, hogy valóban lehet-e a kérdést miniszteri rendeletben szabályozni. Mindezek ellenére helytelen alaptörvény-ellenességre hivatkozniuk azoknak, akik tartalmilag kifogásolják a szabályozást, hiszen az esetleges hibája elsősorban formai.
Az érvelések nagyon sokszor futnak ki arra, hogy férfiak miért szólnak bele egyáltalán ebbe a témába, ami több szempontból is megkérdőjelezhető érvelés, és mérsékelt tudásról árulkodik a jogállami berendezkedésről. Mielőtt belemennénk a logikai problémákba, rögzíteni szükséges, hogy a közvetlen és közvetett demokratikus legitimációval rendelkező országgyűlés, kormány, vagy éppen miniszter szabályozza a terhességmegszakítással kapcsolatos szabályozásokat. A jogállami berendezkedés miatt nyilvánvalóan mindenki képviseltetve van, így nemre való tekintet nélkül a demokratikus felhatalmazással rendelkező személyek fognak döntést hozni az alkotmányos kereteken belül. Ezen kívül korlátozott demokratikus elköteleződésre vall az, ha a társadalom egy szegmensét ki akarjuk zárni a társadalmi vitából...