Kedves Luna! Ez a himnuszos performansz nem jött át, nagyon nem, hiába is magyarázod

Legyen részed olyan felemelő pillanatokban, amikor nemzeti imádságunkat még inkább átjárja valami megmagyarázhatatlan erő! Krupincza Mariann írása.

Egy év alatt alig 100 bejelentés érkezett az NMHH-hoz a gyermekvédelmi törvény módosítása óta, miközben a hatóság maga eljárást nem indított. Jogsértést egy esetben sem állapítottak meg.
Tavaly júliusban lépett hatályba a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX., közismertebb nevén a „homofóbtörvény”.
A jogszabályt kritikusai annak 10. §-a miatt címkézik így. Ez így szól:
„E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Ugyanezt a szabályozási logikát a médiatörvény 9. § (6) bekezdése is megismétli.
Már a hatályba lépést megelőzően megkezdődtek a találgatások: vajon mostantól indexre kerül a Billy Eliott, a Philadelphia, a Bridet Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk részei, továbbá a Modern család, a Jóbarátok, a Szomszédok, vagy a Barátok közt? A törvényt kritizáló jogászok elsősorban arra voltak előzetesen kíváncsiak, hogy hogyan hajtható végre a fenti rendelkezésnek a homoszexualitás „népszerűsítésére, megjelenítésére” vonatkozó rész.
Egy év alatt sok minden kiderül. Ezért lapunk megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságát azzal a kérdéssel, hogy mik a tapasztalatok, mi a gyakorlat a "homoszexualitás népszerűsítésére" irányuló korlátozás végrehajtása kapcsán.
A válaszból kiderült, hogy az NMHH a gyermekvédelmi törvény módosításához kapcsolódóan tavaly 84, idén pedig egészen mostanáig 12 bejelentés érkezett a hatósághoz. Vagyis "dömpinget" legfeljebb az első félévben lehetett tapasztalni. Az NMHH válaszából kiderül az is, hogy
Az összesen 96 bejelentés néhány kivételtől eltekintve azért született, mert a bejelentő a homoszexualitás megjelenését kifogásolta a közzétett műsorszámokban és a megjelent cikkekben.
A tavalyi 84 bejelentésből 56 a gyermekvédelmi törvényre hivatkozással, sajtótermékre vonatkozóan született, csakhogy ezekre az esetekre nem a módosított médiatörvényt, hanem a sajtótörvényt kell alkalmazni. Az NMHH előadta, hogy a sajtótermékekben megjelenő kiskorúak számára káros tartalmak esetén az Smtv. 19. § (3) bekezdése alapján műszaki vagy egyéb megoldás, illetve figyelemfelhívás alkalmazásával kell biztosítaniuk a médiatartalom-szolgáltatóknak, hogy kiskorúak ne férjenek hozzá az adott tartalomhoz. A hatóság az Smtv. szabályai szerint is áttekintette ezeket a sajtótermékeket, de nem talált jogsértést.
Összességében tehát elmondható, hogy
Lapunk arra kérte a hatóságot, hogy néhány példával mutassa be a bejelentések természetét. Mint megtudtuk,
„a testület nem indított eljárást az RTL Klub szolgáltatója ellen a Barátok közt című műsor 2021. júliusi adásában látható leszbikus csókjelenet miatt,”
mivel az nem képezte a műsorszám meghatározó, lényegi elemét, fő mondanivalóját.
Nem indított eljárást a tanács a Pesti Hírlap 2021. szeptemberi számában megjelent hirdetés miatt sem, amiben az ELLE-magazin címlapjain azonos nemű párok is szerepeltek. A sajtótermékekre vonatkozó gyermekvédelmi szabályok alapján azonban nem merült fel jogsértés, tehát ilyet a Médiatanács ezekkel összefüggésben sem állapított meg.
A korhatári besorolásra vonatkozóan
a médiaszolgáltató azonban kérheti, hogy a Médiatanács a sugárzást megelőzően sorolja korhatári kategóriába a közzétenni tervezett műsorszámot.
Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága beszámolója szerint egyetlen médiaszolgáltató kért előzetes besorolást a gyermekvédelmi törvény módosítására hivatkozva. Ez alapján a Médiatanács az említett V. korhatári kategóriába sorolta be a műsort.
amelyben két nő házasodik össze.
A szigorú minősítést a Médiatanács a Telex értesülései szerint azért adta a filmnek, mert annak egy pontján a főszereplő Jenny apja azt találgatja, hogy mit csinál egymással az ágyban két nő. A beszélgetésben szó van arról, hogy a férfiak „állatok”, és pornófilmeket néznek.
A Médiatanács szerint továbbá „problematikus elemnek tekinthető, hogy a Műsorszámban bemutatott jelenetek alapján Jenny az egyetlen, aki boldog és őszinte párkapcsolatban él, az őt körülvevő heteroszexuális emberek kapcsolata kiüresedett, hazugságra épülő és boldogtalan, így Jenny kapcsolata a hagyományos modell fölé emelkedik”.
A Médiatanács éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy a film alkalmas arra, hogy követendő életformaként állítsa be a kifejezetten vonzóként tálalt azonos nemű párkapcsolatot.
Az NMHH ajánlása szerint a szexualitás megengedhető mértékét illetően az egyértelműen erotikus filmek mellett V. kategóriába tartoznak azok a műsorszámok, melyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatást propagálják.
Ezeket a tartalmakat az életkorából adódóan a védett korosztály nem, vagy csak korlátozottan lehet képes értelmezni, így az ilyen tartalomhoz való hozzáférése alkalmas lehet arra, hogy az önmagáról vagy a világról alkotott képét hátrányosan alakítsa.
„Nem általában ezek megemlítése, az adott műsorszámon belüli közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága (megnevezése, kikövetkeztethetősége stb.) igényel mérlegelést a besorolás szempontjából, hanem az, hogy az adott műsorszámban pl. a homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom), vagy ha a műsorszám ezen elemeket, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.”
– áll az NMHH indokolásában.
A hatóság elmondta azt is, hogy a panaszok egy része nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban érkezett, amelyek közül a Médiatanács 6 esetben kért intézkedést külföldi társhatóságtól, jogsértés megállapítására ezekben az esetekben sem került sor.
Kérdésünkre a hatóság tisztázta, hogy
Kép: Annette Riedl / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP