Az Oroszország ellen meghozott gazdasági szankciók mintha Európának ártanának elsősorban, míg a szankcionált fél gazdasági adatai nem kimondottan rosszak. Ennek hátteréről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük.
Kijelenthető, hogy az uniós szankciók több kárt okoznak a tagállamoknak, mint magának Oroszországnak?
Senkinek sem jó ez, de Európa vezetői óriási felelőtlenséget követtek el azzal, hogy a háború kezdete óta rossz logika mentén próbáltak beavatkozni a háborúba. Oroszország köszöni, jól van, a gazdasági helyzetét nemhogy rontotta volna, a szankciós helyzet, de azoknak hála már saját gázmennyiségét máshol, magasabb áron tudta értékesíteni és erősödött is a gazdaságuk. Eközben sajnos recessziótól lehet tartani Európa-szerte, kétséges az is, hogy lesz-e egyáltalán mivel fűteni. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint akár az is előfordulhat, hogy lázongások lesznek emiatt az országban. Európa államai gazdaságilag megrogytak.
Ennyire rossz lenne a helyzet?
Határozottan! Az egész háborúra adott uniós reakció és a szankciós politika elhibázott. A földgáz és a többi nyersanyag áremelkedése a szankcióknak és nem a háborúnak köszönhető! A német alkancellár legutóbb kijelentette, hogy pénzügyi összeomlás sem lehetetlen, ami abból is adódik, hogy az a gázmennyiség, amire szüksége van az iparnak, nem áll rendelkezésre.
Nem önmagában a háború ténye, hanem a szankciók miatt szökött egekbe a gáz ára
A gáz ára a holland tőzsdén az orosz-ukrán háború kitörése előtt, februárban 70-80 euró/MWh körül mozgott, majd a háború kitörése körüli napokban erősen megemelkedett. Március elején újabb robbanásszerű emelkedés következett, ezután a gázár 100 euró/MWh érték körül stabilizálódott. Ekkor, az első uniós szankciós csomagok kapcsán még fel sem merült, hogy ezeket az energiahordozókra is kiterjesztenék.
Ekkor még Olaf Scholz német kancellár és Christian Lindner német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem lenne fenntartható az orosz olaj-, gáz- és szénszállítások leállítása. Az uniós tagállamok vezetőinek március 11-i csúcstalálkozója után Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió 2027-re szüntetné meg az orosz energiafüggőséget. Március 21-én a balti két nap alatt (21. és 23. között) 21,5 százalékkal nőtt a gáznak az ára.
Az Európai Bizottság végül április 5-én közölte, hogy dolgozik az orosz olajimport betiltásán. Május végén erősödtek a teljes szankciókat támogató hangok, Soros György is emellett foglalt állást, úgy fogalmazott a spekuláns, hogy unió erősebb az orosz gáznál. Június 3-án az Európai Unió Tanácsa megszavazta a hatodik, a kőolaj behozatalát betiltó szankciós csomagot. Az oroszok június közepétől mintegy hatvan százalékkal kevesebb gázt küldtek Európa irányába, ami miatt tovább nőtt a gáz ára, a korábbi, 100 euró/MWh-s ár helyett július végére már ennek kétszeresére, 200 euró köré emelkedett a gáz ára. Július 27-én a 220 eurót is meghaladta a földgáz ára.
Említette a németeket. Berlin nemrég bejelentette, a zöld lobbi miatt bezárt szénerőműveket is hajlandóak beindítani, hogy legyen áram.
A német kormánykoalíció egyik tagja a Zöldek, ennek ellenére csak azért, hogy szankcionálják az oroszokat, a környezetvédő nézeteiket is félreteszik. Az elhibázott szankciós politika teljesen zárójelbe teszi a zöld nézeteket, az már nem olyan fontos számukra. Ez is bizonyítja, mennyire álságos volt a korábbi klímapolitikájuk. Európának egyszer szembe kell néznie azzal, hogy valamit végzetesen elrontott a szankciós politikával.
Mire számíthatunk mi?
Nagy szerencsére nálunk stabil a helyzet, ugye a kormány 2010 óta hazánk szuverenitását igyekszik kialakítani és erősíteni, olyan stratégiai döntéseket hozott, amelyek hozzájárulnak a jelenlegi viszonylag kedvező helyzet fenntartásához. Az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az állam visszavásárolta több, külföldi kézbe privatizált energiaszolgáltatót. Hatalmas bajban lennénk, ha a magyar gáztárolók még mindig külföldi kézben lennének, gondoljunk csak bele, sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben lennénk és egy magáncég csak a profitot nézi. Ebben az esetben sokkal jobban éreznénk a bőrünkön a szankciók hatásait.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva a nyugat-európai országok és az Európai Unió kitalálta a mestertervet: megszakítanak minden kapcsolatot Oroszországgal büntetés gyanánt. A dolog azonban a visszájára sült el, mert a gazdasági mutatókat nézve mi sokkal rosszabbul jártunk, Moszkva pedig röhög a markába.
Nyitókép: MTI/Olivier Hoslet
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
