Nem érte váratlanul a közvéleményt, hogy a háború kirobbanása után a nyugati országok szankciókat sürgettek Oroszország ellen, melynek első és talán leglátványosabb jelei voltak, hogy sorra zártak be a multik oroszországi üzletei és kirendeltségei. Nyolc évvel ezelőtt, mikor Moszkva támogatásával Donyeck és Luhanszk megye egy részét elfoglalták a szakadár harcosok, valamint az oroszok einstandolták a Krím-félszigetet, a Nyugat szankciókat vetett ki – láthatjuk milyen eredménnyel... 

Brüsszel a háború kirobbanása óta már a hatodik szankciós csomagot fogadtatta el. Az első négy leginkább orosz politikusokra és diplomatákra vonatkozott, valamint a Kreml pénzügyeit célozta, azonban ezeket követően már jöttek a megszállt területek elleni döntések, majd a mélylövés: az energia. Mivel az addigi intézkedéseknek nem volt foganatja, Brüsszel tovább ment és az orosz energia-, majd a közlekedési és technológiai ágazatot vette szankciós listára. 

Nem önmagában a háború ténye, hanem a szankciók miatt szökött egekbe a gáz ára 
A gáz ára a holland tőzsdén az orosz-ukrán háború kitörése előtt, februárban 70-80 euró/MWh körül mozgott, majd a háború kitörése körüli napokban erősen megemelkedett. Március elején újabb robbanásszerű emelkedés következett, ezután a gázár 100 euró/MWh érték körül stabilizálódott. Ekkor, az első uniós szankciós csomagok kapcsán még fel sem merült, hogy ezeket az energiahordozókra is kiterjesztenék.

Ekkor még Olaf Scholz német kancellár és Christian Lindner német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem lenne fenntartható az orosz olaj-, gáz- és szénszállítások leállítása. Az uniós tagállamok vezetőinek március 11-i csúcstalálkozója után Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió 2027-re szüntetné meg az orosz energiafüggőséget. Március 21-én a balti két nap alatt (21. és 23. között) 21,5 százalékkal nőtt a gáznak az ára.

Az Európai Bizottság végül április 5-én közölte, hogy dolgozik az orosz olajimport betiltásán. Május végén erősödtek a teljes szankciókat támogató hangok, Soros György is emellett foglalt állást, úgy fogalmazott a spekuláns, hogy unió erősebb az orosz gáznál. Június 3-án az Európai Unió Tanácsa megszavazta a hatodik, a kőolaj behozatalát betiltó szankciós csomagot. Az oroszok június közepétől mintegy hatvan százalékkal kevesebb gázt küldtek Európa irányába, ami miatt tovább nőtt a gáz ára, a korábbi, 100 euró/MWh-s ár helyett július végére már ennek kétszeresére, 200 euró köré emelkedett a gáz ára. Július 27-én a 220 eurót is meghaladta a földgáz ára.

Közeleg a tél

Nyolc-tíz hét múlva Európa-szerte indul a fűtési szezon, ami soha korábban nem látott kihívások elé állítja az Európai Unió tagállamait, amelyek az Európai Bizottság legnagyobb örömére nem vásárolnak több földgázt Oroszországtól. A téli hideg közeledtével a tagállamok azzal a helyzettel szembesülnek, hogy egyre kevesebb áramot tudnak majd előállítani és gázból sem lesz elég. Németországban Robert Habeck gazdasági miniszter a lakossághoz fordult, hogy felkészítse őket a legrosszabbra: a politikus azt kérte, aki tud, fürödjön és fűtsön kevesebbet. 

Az oroszok megbüntetése érdekében a berlini vezetés jelezte, készen áll arra is, hogy beindítsa a korábban a zöldlobbi nyomására leállított erőműveket, hogy így jussanak elegendő áramhoz. 

– nyilatkozta Habeck, majd hozzátette, a leállított szénerőművek vezetőinek készülniük kell arra, hogy mihamarabb beindítsák a termelést. 

A holland tőzsdén a gáz ára februárban 70-80 euró/MWh volt, mely a háború kitörése után megugrott, még az első uniós szankciók belengetése előtt, amelyben gáz- és olajszankciókról még csak szó sem volt, már 100 euró/MWh-ra ment fel a földgáz ára. 

Dömötör Csaba (Fidesz) videója

Mi isszuk meg a levét

Március végén a tanácsi zárónyilatkozatban szerepelt, hogy az addig meghozott döntések képesek arra, hogy leállítsák az orosz agressziót. Utólag láthatjuk, ez téves állítás volt. A kegyelemdöfést az unió az ötödik csomagban akarta megadni, hiszen abban már benne volt a szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok importtilalma is, ami felért egy szakrális öngyilkossággal. Június elején még tovább mentek, hiszen ott már blokkolni akarták a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek importját is. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint súlyos gazdasági következményei lesznek a szankcióknak: felméréseik szerint jövőre akár három százalékkal is visszavetheti az európai gazdaságot, ha Moszkvát leválasztanák a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszerről. 

Az idei GDP-növekedésből az IMF szerint Németország és Olaszország bukja a legtöbbet, előbbi 1,7, utóbbi 1,5 százalékot bukik a szankciókkal. Ha ez nem lenne elég, a háborús helyzet miatt az energiaárak rekordmagasan vannak: májusban (a tavalyi adatokhoz képest) átlagosan negyven százalékot emelkedtek. A németországi infláció negyvenéves rekordot dönt, 1981 óta nem volt ilyen mértékű. A német statisztikai hivatal adatai szerint egy év alatt 98,6 százalékkal nőtt a fűtőolaj, 38,5 százalékkal az üzemanyag, és 47,5 százalékkal a gáz ára.

• Belgiumban az infláció 9,9 százalék, 
• Hollandiában 10,2 százalék,
• Észtországban 20,1 százalék,
• Litvániában 18,5 százalék.

A visegrádi négyek közül hazánk áll a legjobban, míg északi szomszédunknál a drágulás 12 százalék, a lengyeleknél ez a mutató 14, míg a cseheknél 16 százalék. Magyarországon jelenleg 10 százalék körül alakul az infláció. 

Az oroszok köszönik, jól vannak

A háborút követően az euró-rubel árfolyam elszállni látszott, tavaly év végén 84,5 rubelt adtak egy euróért, ez a szám márciusra 150-re emelkedett, azonban mostanra ez visszaesett, az orosz fizetőeszköz akkorát erősödött, hogy már csak 58 rubelbe kerül egy euró. Augusztus harmadikán 61,1-en áll az árfolyam. 

A Mandineren megjelent elemzésből kiderül továbbá, hogy a nulla-közeli orosz infláció, a lassan a háború előtti szintre visszacsökkenő kamatláb, az ugyanezen időszak adataihoz visszataláló orosz beszerzési menedzserindex és a csökkenő munkanélküliség mind azt mutatja, hogy Moszkva hatékonyan kezeli a háborús és szankciós válságot.

– nyilatkozta az ukrán gazdasági miniszterhelyettes. 

Az orosz gazdaság stabilitásának alapja a nyersanyag-export, ráadásul az Ural nyersolaj árszintje a békeidőbeli szintek fölé emelkedett, ami egyértelműen Moszkva malmára hajtja a vizet. Az oroszok ráadásul a háború óta hatalmas többletbevételre tettek szert azzal, hogy a fosszilis tüzelőanyagot már világszerte értékesíthetik. A helsinki székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) kutatóintézet jelentése szerint Moszkva legnagyobb bevétele – 46 milliárd euró – a kőolajeladásokból származik, melyet a világpiaci árak 60 százalékos emelkedése mellett új piacaiknak is köszönhetnek.

„A szabadságnak ára van”

Az üzemanyagok árai az egekben vannak, amelyet minden európai állampolgár megérez, több országban is két euró felett volt a 95-ös oktánszámú benzin ára és több olyan tagállam van az unióban, mely nem segít hatósági beavatkozással az állampolgárokon. Az üzemanyagok a skandináv országokban a legdrágábbak, Norvégiában és Dániában ezer forintnyi koronát kell kiadni egy liter benzinért. 

Mark Rutte holland kormányfő szerint a nyugati országoknak a lehető leghamarabb meg kell hozni a következő szankciós csomagot Oroszország ellen és teljesen leállítaná a keletről érkező kőolaj vásárlását.

– fogalmazott.

Kollégája, a megbuktatott olasz miniszterelnök, Mario Draghi is hasonló állásponton volt, ő azt mondta, a kérdés jelenleg az, hogy mi a fontosabb, a béke vagy a légkondicionálás. 

Máximo Torero, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének vezető közgazdásza szerint a Brüsszel által tervezett energetikai szankciók súlyosbítják a válságot. Kijelentette hogy ha az EU túl gyorsan akar leválni az orosz energiáról, növeli az energiaárakat, ezáltal a műtrágya árát is, ami élelmiszerár-növekedéshez vezet. Ez több millió ember élelmezését tenné lehetetlenné, és az eddiginél is többen halnának meg az éhezés következtében.