Atomfenyegetés Ukrajnában

„Vezető tagja voltam a Világbank azon szakértői csoportjának, amely a G7-országcsoport megbízásából kidolgozta a csernobili atomerőmű végleges leállítását célzó, átfogó energia- és pénzügyi stratégiát. Mi javasoltuk az egész erőmű 2000. évi bezárását és a felrobbant 4-es reaktor szarkofággal való biztonságos, hosszú távra szóló befedését, amire 2016-ban került sor. Ezzel azonban nem hárult el véglegesen a biztonsági kockázat Ukrajna atomerőmű-szektorában, amelynek összkapacitása a legnagyobbak közé tartozik a világon.

Az ország négy erőművében ma tizenöt szovjet gyártmányú, VVER típusú, úgynevezett nyomottvizes reaktor helyezkedik el, amelyek működése összehasonlíthatatlanul biztonságosabb, mint az eredetileg katonai célra kifejlesztett csernobili reaktorblokkoké. Világbankos szemmel a fő kockázatot nem az alkalmazott nukleáris technikában, hanem abban láttuk, hogy a függetlensége óta szinte mindig gazdasági válságban szenvedő Ukrajnának nem volt elegendő pénzügyi erőforrása az elöregedő reaktorok élettartam-hosszabbító és biztonságot garantáló beruházásaira.

Nincs hosszú távon megnyugtató atomerőművi biztonság ott, ahol az állami atomvállalat (Enerhoatom) pénzügyileg krónikusan gyönge, s ezáltal rákényszerülhet az élettartam-hosszabbító és biztonságot szavatoló befektetések megrövidítésére. Voltak olyan évek, amikor az Enerhoatom vezetése amiatt panaszkodott, hogy a mélyen eladósodott vállalatnak nincs elég pénze még elégséges nukleáris fűtőanyag vásárlására sem. Jelentős nyugati pénzügyi támogatás nélkül az ukrán atomipar nagy valószínűséggel már jócskán leépült volna.

Jártam a Zaporizzsja városának közelében lévő, 6000 megawatt teljesítményű atomerőműben, amely nemcsak Ukrajnában a legnagyobb nukleáris létesítmény, de egész Európában is. Az utóbbi években ez az erőmű adta az ukrán villamosenergia-termelés egyötödét és az atomerőművekben előállított áram felét. Az ukrán kormány számára a zaporizzsjai erőmű a nemzeti energiabiztonság egyik legfőbb biztosítéka. Jól tudta ezt a moszkvai hadvezetés is, nem véletlenül foglalta el a Donbásztól nyugatra fekvő erőművet már egy héttel az Ukrajna elleni invázió megindulása után.”

Nyitókép: Ed Jones/AFP