A legnagyobb bajom az egész tusványosi szöveggel, hogy keveset tudunk a hátteréről.
„Egy hete Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a téma a hazai és a nemzetközi sajtóban, közéletben. Főként a fajok keveredésével kapcsolatos értekezése verte ki a biztosítékot. Kikhez szólt a kormányfő, a hazai tábornak próbált témát adni vagy az Európai Uniónak üzent? Vagy csak egyszerűen néhány radikális gondolattal megpróbálta elterelni a figyelmet a valós problémákról, a durva gazdasági nehézségekről?
Egy NER-közeli ismerősöm mondta, képzeli, hogy röhögnek a Karmelita-kolostorban, miközben arról folyik a diskurzus, mennyire rasszista az európai és a nem európai fajok keveredése. Orbán Viktor mindig is ügyesen elérte, hogy arról beszéljenek, amiről ő szeretné.
Bécsben azt mondta, néha félreérhetően fogalmaz.
Azt elfogadom, hogy pocsék szerkezetű és igen rosszul előadott beszéd volt, de annak rendre visszatérő eleme volt a fajok keveredéséről szóló elmélkedés. S meg vagyok róla győződve, ő ezt így is értette. De a legnagyobb bajom az egész tusványosi szöveggel, hogy keveset tudunk a hátteréről. Ki írta? Milyen előzmények alapján lettek kijelölve a főbb vonalai? Ezzel próbálták elterelni a figyelmet a megszorításoktól? Hol volt Orbán az ezt megelőző 6-7 nap során, kikkel egyeztetett? Miért érdekli annyira Bosznia-Hercegovina új választási rendszere? Mit csinált valójában Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszternél? Mikor szólalt meg a vészcsengő Orbánnál, hogy Bokros-csomag szerű megszorításokhoz nyúltak? Ki nyomta meg azt a csengőt? Mert az bizonyos, hogy saját akaratából nem szívesen lépett erre az útra, ezt bizonyítja, hogy bár a gazdaság megszorítócsomag az elmúlt időszak legkomolyabb politikai döntése, mégis migrációról és fajokról beszélt egy olyan helyszínen, ahol jellemzően meg szokta határozni az elkövetkező idők politikáját.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner.hu
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A miniszterelnök is reagált Csercsa Balázs, a Tisza korábbi belső emberének interjújára.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
