Kivételesnek számít-e a magyar hozzáállás az ukrajnai háborúhoz?

Oroszország elszigetelődik a nemzetközi politikában, Magyarország pedig az egyik legszorosabb barátja marad Moszkvának? Ez a két állítás hamisnak bizonyul, ha azt nézzük, hogy a világ országai miként reagáltak az orosz–ukrán háborúra – írja Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, és a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a 24.hu cikkében.

Szalai Máté és Garai Nikolett az elemzésükben olyan kérdésekre keresik a választ, mint „Magyarország viselkedése mennyiben egyedülálló globális perspektívában?” és „Hogyan reagáltak a világ országai?”.

A két kutató megállapította, hogy

Ezt támasztja alá az is, hogy a vizsgált négy szempontból legalább tizenöt-húsz különböző viselkedést tudtunk azonosítani. Vagyis a világ államai igen sokféle módon reagáltak, nem alakultak ki a hidegháborúhoz hasonló tömbök a kérdésben, mindenki a maga megfontolásai alapján cselekszik.

Magyarországgal kapcsolatban az elemzésből kiderül, hogy hazánk az aktív fellépő államok csoportjába tartozik, viszont azon belül sajátos pozíciót foglal el:

 – írja a vezető kutató, aki hozzátette, hogy rajtunk kívül Bulgária, Ciprus és Málta tett így. Így tehát Magyarország viselkedése egyszerre átlagos és különleges – globális perspektívából beleilleszkedik a nyugati fősodorba, de azt minimalista, költségminimalizáló módon teszi.

Végezetül pedig megemlíti Szalai Máté azt is, hogy „Oroszország globális perspektívában egyáltalán nincs elszigetelve, a nyugati vezető szerep pedig erősen megkérdőjelezhető. A nem nyugati államok vagy nem osztják azt a nézetet, hogy az orosz agresszió nemcsak reálpolitikai veszélyt jelent, de a nemzetközi rend alapelveit is megkérdőjelezi, vagy egész egyszerűen nem tartják elég fontosnak ezt a nemzetközi rendet, hogy maguk is fellépjenek mellette. Ha valamiből, ebből muszáj tanulnia a nyugati államoknak ahhoz, hogy az Oroszországgal és Kínával való versengésben ne maradjunk alul.”

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP