A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói elemzést készítettek a magyar álláspontról.
Oroszország elszigetelődik a nemzetközi politikában, Magyarország pedig az egyik legszorosabb barátja marad Moszkvának? Ez a két állítás hamisnak bizonyul, ha azt nézzük, hogy a világ országai miként reagáltak az orosz–ukrán háborúra – írja Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, és a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a 24.hu cikkében.
Szalai Máté és Garai Nikolett az elemzésükben olyan kérdésekre keresik a választ, mint „Magyarország viselkedése mennyiben egyedülálló globális perspektívában?” és „Hogyan reagáltak a világ országai?”.
A két kutató megállapította, hogy
a világ nagy része számára nem fekete-fehér az ukrajnai helyzet, vagy legalábbis a politikai és gazdasági érdekek egyfajta egyensúlyozásra késztetik őket”
Ezt támasztja alá az is, hogy a vizsgált négy szempontból legalább tizenöt-húsz különböző viselkedést tudtunk azonosítani. Vagyis a világ államai igen sokféle módon reagáltak, nem alakultak ki a hidegháborúhoz hasonló tömbök a kérdésben, mindenki a maga megfontolásai alapján cselekszik.
Magyarországgal kapcsolatban az elemzésből kiderül, hogy hazánk az aktív fellépő államok csoportjába tartozik, viszont azon belül sajátos pozíciót foglal el:
Magyarország ugyanis egyike annak a mindössze négy államnak, amelyek a diplomáciai elítélés mellett csak kollektív, uniós keretben vetettek ki szankciókat Oroszországra”
– írja a vezető kutató, aki hozzátette, hogy rajtunk kívül Bulgária, Ciprus és Málta tett így. Így tehát Magyarország viselkedése egyszerre átlagos és különleges – globális perspektívából beleilleszkedik a nyugati fősodorba, de azt minimalista, költségminimalizáló módon teszi.
Végezetül pedig megemlíti Szalai Máté azt is, hogy „Oroszország globális perspektívában egyáltalán nincs elszigetelve, a nyugati vezető szerep pedig erősen megkérdőjelezhető. A nem nyugati államok vagy nem osztják azt a nézetet, hogy az orosz agresszió nemcsak reálpolitikai veszélyt jelent, de a nemzetközi rend alapelveit is megkérdőjelezi, vagy egész egyszerűen nem tartják elég fontosnak ezt a nemzetközi rendet, hogy maguk is fellépjenek mellette. Ha valamiből, ebből muszáj tanulnia a nyugati államoknak ahhoz, hogy az Oroszországgal és Kínával való versengésben ne maradjunk alul.”
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
A nyugalmazott főtiszt szerint bízni kell a diplomáciai rendezésben.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a konnektivitáson és a körkörös Európa- modellen múlik minden.
Több ezren szolgálnak Zelenszkij hadseregében.
„Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud” – emelte ki a politikai elemző az elhangzottak közül.
Tyler Robinsont, a 22 éves utahi férfit Charlie Kirk jobboldali aktivista meggyilkolásának ügyében tartóztatták le, ám a gyanúsított nem működik együtt a hatóságokkal.
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
