Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Jegyzőkönyvek igazolják, hogy kampányfogásnak, látszatmegoldásnak nevezték tíz éve az új adónemet.
Ahogy az a Mandiner cikkéből is kiderült, 2012-ben egy ellenzéki párt sem szavazta meg a kata-s adózás bevezetését. Ennek ellenére kedden és szerdán többen is kivonultak azokra a tüntetésekre, amelyeket a törvénymódosítása ellen tiltakozók hirdettek meg többek között a Parlament elé, a Kossuth térre.
A Magyar Hírlap szerdán egy összeállítást közölt arról, hogy a baloldali képviselők miként érveltek tíz évvel ezelőtt a kata adónemről szóló törvény megszavazása ellen.
A parlementi jegyzőkönyvek árulkodnak arról, hogy
A parlament honlapján is elérhető dokumentumok szerint az ügy fideszes vezérszónoka Rogán Antal volt. A képviselő akkor elmondta „ellenzéki képviselőtársaim egyes tévéműsorokban gúnyolódva beszéltek arról, hogy két új adót vezet be a kormány. Csakhogy ez a két új adó két olyan választási lehetőség, ami könnyebbé teszi az adózást. (...) A kisadózás bevezetése gyakorlatilag a legegyszerűbb adózási forma, ami a magyar adójogban valaha létezett, és nemzetközileg is szinte példa nélküli. Ennél egyszerűbb adózási formát nem lehet bevezetni. Egy komoly csoportot tudok Magyarországon, akik ennek bizonyára nem örülnek, ők a könyvelők, hiszen az ő munkájuk ezeknél a kisadózóknál innentől kezdve feleslegessé válik. De ez a lépés nemcsak adócsökkentés, hanem egyben egyszerűsítés és bürokráciacsökkentés is” – mutatott rá a honatya.
Gúr Nándor, MSZP-s képviselő ugyanakkor az elhangzottakról úgy vélekedett:
„ha összeadnám a számokat, az jönne ki, hogy negatív a szaldó.
Sem a vállalkozásoknak nem adnak, őket is megnyomorítják, falhoz szorítják, sem az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak nem adnak”.
A szintén szocialista Tóth Csaba azt közölte: „minden olyan javaslattal, amely valós megoldást kínál, egyetértünk, a látszatmegoldások azonban nem nyújtanak érdemi segítséget a kisvállalkozóknak. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett tételes adó és kisvállalati adó első hallásra jónak is tűnt, de ha jobban megnézzük, sok-sok problémával találjuk szemben magunkat. A két új adónem nem szolgálja a munkahely védelmét és nem szolgálja munkahelyteremtés célját sem, a kormány az üres ígéreteket csak kampányfogásra használja” – hangoztatta Tóth a jegyzőkönyvek szerint.
Kitért arra is, hogy „az említett két vállalkozói adó több mint százötven milliárd forint bevételkieséssel jár, de ha ehhez hozzávesszük a munkahelyvédelmi akcióterv további elemeit, az 55 éven felüliek, a fiatalok, a tartós munkanélküliek, illetve a gyermeknevelésből visszatérők tb-járulékának részleges elengedését, akkor ez eléri a háromszáz milliárd forintot. A baj ezzel az, hogy nincs meg ennek a fedezete” – olvasható a baloldali politikus vélekedése a Magyar Hírlap online felületén.
Nyitóképen Tóth Csaba, MSZP-s képviselő. Fotó: MTI/Soós Lajos