A háború és a brüsszeli szankciók már rengeteg kárt okoztak

„A nemzetközi nyomás ellenére is sikerült elérni, hogy Magyarországnak ne kelljen leállítania az Oroszországból érkező energiahordozók szállítását, de a kormány több módon is az energiabiztonság megerősítésére törekszik. Ebben milyen szerepe lehet a Technológiai és Ipari Minisztériumon (TIM) belül újonnan létrehozott energiaügyi államtitkárságnak?
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta a kormány tagjait, akkor azt mondta, a TIM-nek jut a legbonyolultabb feladat. A tárcán belül pedig az energiaügyi államtitkárság áll az egyik legnagyobb kihívás előtt, hiszen az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók energiaválságot okoznak, a növekvő energiaigények kiszolgálását össze kell hangolni az ellátásbiztonság garantálásával, a rezsicsökkentés megvédésével és a zöldátállás kívánalmaival. Mindeközben a kőolaj és a földgáz terén a diverzifikációt is fokozni kell, amelyet most még jelentősebbé tesz az ukrajnai háború keltette bizonytalanság.

A baloldal azt állítja, hogy az elmúlt években a kormány nem tett lényegi lépéseket a diverzifikáció terén, ezért függ továbbra is nagy részben az orosz fosszilisektől a magyar gazdaság.
Ez butaság, hiszen az elmúlt években a kormány nagy volumenű beruházásokat hajtott végre ezen a területen. Már az önmagában hatalmas előrelépés, hogy az elmúlt időszakban megépült a horvátországi Krk LNG-terminál, évi egymilliárd köbméternyi földgáz érkezik onnan, ami a hazai szükséglet több mint egytizedét fedezi. Az is önmagáért beszél, hogy míg 2010-ben mindössze két határkeresztező gázvezetéke, úgynevezett interkonnektora volt hazánknak, addig mostanra a hét szomszédos ország közül hat irányában kiépítettük a kapcsolatokat. Megjegyzendő, hogy e beruházások megvalósításakor sem igazán tapasztaltunk hatalmas biztatást az ellenzék részéről.

Azonban továbbra is jórészt az orosz gáztól függ a gazdaságunk.
Így van, ám ez ugyanúgy érvényes Németországra és számos más európai államra, ami egyebek mellett a földrajzi adottságoknak, a piac szerkezetének és a meglévő infrastruktúrának tudható be. Az orosz gázról történő leválás csak lassú, hosszú évekig eltartó folyamat lehet. Ám, ahogy említettem, a kormány az elmúlt években is komoly eredményeket ért el a diverzifikáció terén, az infrastruktúra kibővítése, az új interkonnektorok lehetővé teszik, hogy több más forrásból is importáljunk földgázt. 
Jelenleg fizikailag már bármely irányból tudunk fogadni szállítmányokat, ennek már csak az adott megállapodás megkötése a feltétele. Az is hangsúlyozandó, hogy jelenleg még az orosz földgáz teszi ki a hazai felhasználás 85 százalékát, ezért kulcskérdés, hogy ezek a szállítmányok megérkezzenek az országba. 
A gáz azonban nemcsak nekünk, hanem egész Európának létfeltétel, a gázembargó az egész kontinens gazdaságát tönkretenné. A háború és a brüsszeli szankciók már így is rengeteg kárt okoztak. Az áram ára ötszörösére, a gázé hatszorosára nőtt Európában, és még nem látjuk a végét. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül mindez a magyar lakosságot is terhelné.”

Nyitókép: Koncz Zsófia Facebook-oldala