Kedves Naplónk!
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
„Az elmúlt 12 év konzervatív kormányzása, az ezen évek alatt felgyülemlett know-how, a gyakorlatban alkalmazott szakpolitikák lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország ezt a szellemi tőkét külföldre exportálja” – mondta lapunknak az angol nyelvű magyar folyóirat főszerkesztő-helyettese.
Kárpát-medencei panorámák címmel nyílt kiállítás a Batthyány Lajos Alapítványnak is otthont adó budai Lónyay-Hatvany villában. A rendezvény házigazdája a Hungarian Conservative magazin volt, ugyanis a kiállított festmények alkotójának egyik képét, a Budapest esti fényben című alkotást használták fel anno a folyóirat harmadik lapszámának borítóképeként.
A megnyitón Soós Tibor író, a Galaktika Magazin állandó szerzője méltatta Partos Nagy Eszter művészetét. Mint mondta,
és szobrászból lett festő, mint megannyi híres előd, vászonra festett fotorealisztikus olajfestményeit pedig az általa bebarangolt Kárpát-medence varázslatos tájai ihlették.
Partos Nagy Eszter képzőművész
Partos Nagy Eszter rövid köszönő beszédében felhívta a figyelmet, hogy a kiállítás helyszíne, a budai vár keleti lejtőjén az Ybl Miklós által Lónyay Menyhértnek, az Andrássy-kormány pénzügyminiszterének tervezett és 1870-1872-ben felhúzott
A festőművész képeiből rendezett kiállítás egy hónapig lesz megtekinthető a villában.
A megnyitó után lapunk beszélt a házigazda folyóirat főszerkesztő-helyettesével is. A Hungarian Conservative első száma 2021 márciusában jelent meg, Dezső Tamás, a Batthyány Alapítvány elnöke és Kiss István ötlete volt a lapalapítás; úgy érezték, hogy az immár tíz éve megjelenő kulturális-történelmi folyóirat, a Hungarian Review mellett szükség lenne egy aktuálisabb, politikusabb újságot is megjelentetni.
Kiss István
„A lapra azért volt szükség, mert az elmúlt 12 év konzervatív kormányzása, az ezen évek alatt felgyülemlett know-how, a gyakorlatban alkalmazott szakpolitikák
lehetőséget adtak arra – talán a dualizmus kora óta először –, hogy Magyarország is ötleteket tudjon adni a Nyugatnak.
Az újság célja az, hogy ezt a felhalmozott szellemi tőkét exportálja külföldre” – fogalmazott Kiss István, aki szerint a magyar politikák közül a családpolitika, az adópolitika és a közmunka-program váltja ki a legnagyobb érdeklődést a nyugati politikusok körében.
Az angol nyelvű folyóirat célcsoportja az amerikai és a nyugat-európai értelmiség, és nem csak a konzervatív, hanem akár a liberális olvasók is. „Ezen utóbbi olvasótáborból is relatíve jó visszajelzéseket kaptunk, főleg a formai megjelenésére vonatkozólag, de tartalmilag sem tudnak belekötni” – tette hozzá a főszerkesztő-helyettes.
Mint mondta, pozitív visszajelzések érkeznek a szerkesztőségbe, például köszönő levelek amerikai szenátoroktól vagy más nemzetbeli parlamenti képviselőktől, a britek részéről pedig felmerült, hogy a folyóirat brit megfelelőjére is szükség lenne.
Kiss szerint jó munkát végez a lap terjesztése: amerikai, nyugat-európai könyvesboltokban, sőt – ahogy visszajutott hozzájuk – egy kanadai kisváros könyvesboltjában is megtalálható volt a lap.
kisebbik részét pedig népszerűsítésre, ajándékozásra fordítják – a lap bemutatásakor egy egyszeri gerillakampányt folytattak, ennek keretében az összes EP-képviselőnek küldtek, illetve amerikai szenátoroknak küldtek egy-egy tiszteletpéldányt.
A lap szerzőinek fele magyar, illetve a régióból származó szakértő, a másik fele külföldi, nyugat-európai, angolszász szerző. Kiss István szerint folyamatosan érkeznek hozzájuk megkeresések külföldi szerzőktől, hogy szívesen írnának a lapba vendégszerzőként, a szerkesztőség pedig a jövőben tágítani is akarja a horizontot, új szerzők bevonásával tervezi színesíteni a repertoárt – a következő számban például várhatóan George Friedman geopolitikai elemző írása lesz olvasható.
fotó: Ludmann Dániel