az övezet egyfajta elitklubhoz való tartozást jelent,
olyan országok vannak itt, amelyek képesek teljesíteni a meglehetősen szigorú biztonsági, adminisztrációs és technikai feltételeket. Ez egy viszonylag hosszadalmas folyamat, komoly ellenőrzési mechanizmussal. Nem véletlenül, hiszen a közös biztonságunk múlik rajta. Gondoljunk csak azokra a szomorú esetekre, amikor nem egészen az üldözés elől történő menekülés vagy a jobb élet reményében való bevándorlás szándékával érkező migránsok akadálytalanul tudtak közlekedni, terrorcselekményeket előkészíteni és végrehajtani a schengeni övezeten belül.
Jó hír, hogy az Európai Unió Tanácsa már egy tavaly év végi állásfoglalásában rögzítette: Horvátország maradéktalanul megfelel a schengeni övezethez való csatlakozás kritériumainak. Ez egy fontos zöld lámpa volt a megannyi közül, amelyek a tagsághoz vezető úton kerültek felszerelésre.
A következő ilyen lámpa egyelőre még sárga: a Tanács június végén, még a nagy nyaralási hetek előtt az Európai Parlamenthez fordult, az intézmény véleményét kérve Horvátország teljes jogú schengeni tagságát indítványozó határozattervezetről. Amennyiben a Parlament véleménye is megérkezik, úgy az ügy visszakerül a Tanácshoz, de már határozathozatal céljából. Ezt a tanácsi határozatot egyhangúlag kell elfogadniuk azoknak a tagállamoknak, amelyek már tagjai a schengeni klubnak, illetve Horvátországnak is. A korábbi (óvatos) becslések még arról szóltak, hogy a horvátok 2024-ben válnak majd teljes jogú taggá a schengeni klubban, de minden jel arra utal, hogy ez már jóval hamarabb, 2023 év elejével megtörténhet. Vagyis – ha valamilyen okból a horvátok nem vezetnek be egyből korlátozásokat, akkor –
jövő nyáron a horvát tengerpartra utazóknak már nem kell a fékre lépniük a határon,