„Európa nem lesz erős, ha Oroszországgal hadakozik” – Klaus von Dohnanyi az MCC Feszten

Klaus von Dohnanyi, magyar származású korábbi vezető német szociáldemokrata politikus volt az MCC Feszt szakmai beszélgetéseinek következő vendége, aki online beszélgetett National Interest in Times of Radical Changes című könyvéről (magyarul Nemzeti érdek, Corvina kiadó) Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával.

Szalai felidézte a könyv magyarországi nagy sikerét, majd utalt Olaf Scholz kancellár kijelentésére, mely a nemzeti érdekhez való visszatérésre szólított fel. A német érdek európai érdek is, és részben magyar érdek is – jelentette ki erre Von Dohnanyi. Mind európaiak vagyunk, az érdekeink közösek, bár ezen belül vannak eltérő nemzeti érdekek. Nézzünk Franciaországra és Németországra, a francia érdek az atomenergia megtartása mellett szólt, eközben Németország ezt másképp látta. Lehetséges, hogy legyen közös érdek – lásd a klímakérdést –, de a megközelítés már lehet más, például a nukleáris energia terén.

Szalai kérdésére, hogy melyek a legfontosabb gazdasági és biztonságpolitikai kérdések, Von Dohnanyi a hatásosság, a versenyképesség szempontjait említette.

Az Egyesült Királyság világos választ adott a túl nagy egyenlőség erőltetésére.

Föderalista, Amerika-szerű, vagy nemzetállami Európát akarunk? – kérdezte Szalai. Von Dohnanyi szerint a kérdés nem ilyen egyszerű, bizonyos dolgokban egység kell, például az eurózónában, de látni kell, hogy több nemzet nézetei sosem fognak teljesen egybevágni. Sok eltérő nemzet adja ki Európát, sok nyelven beszélünk,

Ezért közös célokban közös tetteket kell végbevinni.

Az ukrán háborúra vonatkozó kérdésre világos választ adott Von Dohnanyi: az érdekünk a háború befejezése. A háború nem védi meg Ukrajna érdekeit, az országot elpusztítják. Oroszország kezdte a háborút, de a lényeg az lenne, hogy megóvjuk Ukrajnát, mely később együttműködhet Európával. Az országot olyan helyzetbe kell hozni, hogy megvédhesse magát, de előbb be kell fejezni a háborút. Ez sajnos nem Amerika érdeke. Az Egyesült Államokat egy óceán választja el Európától, ők nem tapasztalták a háborút saját földjükön kétszáz éve. Geopolitikailag nagyon szerencsés és védett ország.

Európa rég nem látott krízis felé halad sokak szerint – jelezte Szalai. A mi hibánk ez vagy globális trendek eredménye? A rendszerváltás nagy érték volt, de a hidegháború stabilitást is eredményezett, és nem foglalkoztunk a stabilitás visszaállításával – szólt a válasz. A rendszerváltással és a Szovjetunió elbukásával a korábbi szerkezet felbomlott, de nem követte új biztonsági, védelmi szerkezet. A NATO terjeszkedését sokan hibának látták, ezt Oroszország veszélyként nézheti.

Persze a NATO nem támad, nem agresszív, de a biztonság felfogás kérdése is, és Putyin a terjeszkedést valós veszélyként éli meg. Oroszország nem akar amerikai csapatokat a határán. Bele kell képzelnünk magunkat a másik oldal helyzetébe, arra is néznünk kell, másnak mi tűnik biztonságosnak – tette hozzá Von Dohnanyi.

Európa nem fogja tudni megvédeni magát egy nukleáris hatalommal szemben – szögezte le Von Dohnanyi. De Oroszország alapvetően nem agresszív a Nyugattal szemben. Az alternatíva, hogy dolgozunk azon, hogy meg tudjuk védeni magunkat, de közben együtt kell működni Oroszországgal. Korábban nem került sor ilyenre, egyenlő félként kell kezelni őket. Amerika olyan messze van, hogy nem érti meg a mi nézőpontunkat ezen a téren – véli Von Dohnanyi.

A hiba az volt, hogy a NATO terjeszkedett az orosz érdektérbe, Ukrajnába és Grúziába.

Szalai utalt arra, hogy hazánk energiakitettsége nagy Oroszország felé. Von Dohnanyi szerint ezt kisebbíteni kell, mert a diverzitás fontos, nem lehet egyetlen forrásra támaszkodni. De ez nem ugyanaz, hogy Oroszországot bojkottáljuk, nem lehet őket eltörölni a térképről. Kell velük gazdasági, kulturális kontaktus. A Nyugat jelenlegi politikája amerikai érdekeket követ, s bár Von Dohnanyi Amerika-barát, de az érdekeink nem ugyanazok. Amerika érdeke az erős Amerika, nem az erős Európa vagy az erős Oroszország.

Von Dohnanyi a kompromisszumokra jutó, együttműködő nemzetekben látja a jövőt. Diplomácia kell, nem fegyverek. A fegyverek sosem hoznak békét, ezt mutatja a Közel-Kelet példája is. Azt a kérdést kell feltenni, hogy ezek az eltérő nemzetek érdekei hogyan hozhatók hangsúlyba a mi érdekeinkkel. A világ sosem volt békés, de ennél jobb lehetőségünk nincs. Nem kérdéses, hogy vita kell Európában a kérdéshez való hozzáállásról, Magyarország feladata megmagyarázni, miért más a hozzáállása. Európa nem lehet Amerika hídfőállása Ázsia felé. Németországban nincs vita, tehát ők nem jó példa, ők az amerikai ösvényt követik.

Fotó: Gyurkovits Tamás