Az oroszok az űrre is kiterjesztették a szembenállást: otthagyják a Nemzetközi Űrállomást

***

A döntést Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz állami űrvállalat új vezérigazgatója jelentette be kedden Moszkvában, amerikai partnerük, a NASA azonban egészen mostanáig nem kapott még hivatalos értesítést a nemzetközi együttműködés jövőbeli felmondásáról.

Az oroszok a háború megindítását követően bevezetett nyugati gazdasági szankciók miatt ugyanakkor hónapok óta jelzik, hogy annak egyik válaszlépéseként az űrkutatási kooperációból való kilépést fontolgatják.

Oleg Artemjev orosz és Samantha Cristoforetti olasz űrhajós karbantartást végez a Nemzetközi Űrállomás külső egységein július 21-én

ISS – egy sikeres nemzetközi projekt

A Nemzetközi Űrállomást (ISS) 1998-ban állították Föld körüli pályára az űrben, öt nagy űrügynökség (az amerikai, az orosz, az európai, a japán és a kanadai) közösen működteti, de alapvetően az amerikai-orosz kooperáción alapul. A projekt 67. expedíciója van jelenleg működésben – egy expedícióban akár két-három váltás is lezajlik, és három-négy tagú űrhajósegységek töltenek néhány hónapos időt a bázis fedélzetén, több ezer tudományos kísérletet hajtva végre az űrben.

A jelenlegi projekt működését 2024-ig hagyták jóvá, a munka folytatásáról szóló

A moszkvai döntéssel azonban 2024 után a projekt fenntartása komoly bajba kerül.

Szergej Kud-Szvercskov és Szergej Rizsikov orosz, valamint Kate Rubbins amerikai űrhajós, a 64-es expedíció tagjai a moszkvai Csillagváros űrhajóskiképző-központban 2020. szeptember 23-án

Sötét árnyak az éterben

A Nemzetközi Űrállomást 1998-ban úgy hozták működésbe, hogy egy körülbelül 15 éves élettartamra tervezték. Az űrkutatási infrastruktúra is persze megújítható, modernizálható, de fenntartása gigantikus összegekbe kerül.

Az amerikai űrkutatási hivatal becslése szerint újabb karbantartási munkálatok, vagyis

ugyanezt a végső amortizációs időt az orosz szakértők 2030-re teszik, szerintük a bázis legkésőbb addigra széteshet.

Az oroszok kilépése a projektből nem jöhet rosszabbkor, hiszen az állomás felújításának óriási költségei így a négy maradó együttműködésre, de leginkább az amerikaiakra terhelődnek. Az ISS elöregedő részei többnyire orosz fejlesztések, azokat orosz mérnökök nélkül nehezen lehet majd felújítani. A maradás esetén erre fordítandó összegeket az oroszok így egy új technológiájú, az új feladatokhoz jobban idomuló állomás építésére költhetik. Mivel a nemzetközi űrkutatási együttműködésben használt szállítórakéták többsége is orosz, a személyzet jövőbeli feljuttatása az űrbe óriási kihívás lesz az ISS projekt számára, míg a saját űrhajóik közlekedtetése csupán logisztikai átállás az oroszok számára.

Ki húzza a rövidebbet az űrben?

A NASA egyébként felkészülve erre a forgatókönyvre, év elején bemutatta új terveit, amelyben már az ISS 2030-as kivezetése, és több, kis, modern űrállomás létrehozása szerepel.

A Roszkoszmosz egyébként nincs túl fényes helyzetben: a háború gazdasági következményei,

az űrprogram ilyen helyzetben való önállósítása önmagában óriási merészség.

Az ISS-projektben résztvevő amerikai űrkutatási szakembereket meglepte az orosz bejelentés, mert szerintük az oroszok ezzel nehéz helyzetbe navigálják magukat: az új állomás építése óriási pénzekbe és évekbe telik – addig az orosz űrprogram stagnálni fog.

Ha azonban a Kreml hosszan elhúzódó válságra, szembenállásra, egy új világrend kierőszakolásának igényével rendezkedik be, akkor viszont minden kockázata ellenére ez az út a járható, hiszen

a kommunikációs eszközökre, adatközlésre, a meteorológiai és geodéziai információk elemzésére.

--

Nyitókép:  Az Európai Űrügynökség (ESA) által közreadott és a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgáltatot teljesítő Thomas Pesquet francia űrhajós által készített kép az Ida névre keresztelt trópusi viharról 2021. augusztus 29-én.

fotó: MTI