Az évszázad szárazságát éljük, de itthon lesz elég élelmiszer – Nagy István miniszter a Mandinernek

Szinte átokként nehezedik az Alföldre az aszály, a Mandiner Békés megyei bokáig érő kukorica és napraforgótáblák látványán tapasztalta: odalett a termés java. Hazánkban a katasztrofális aszály nem azzal kezdődött, hogy sokfelé hetek-hónapok óta nem esett. Idén már az év első hónapjaiban sem hullott érdemi csapadék, „téli aszály” vetítette előre a baljós nyarat. A tavaly nyáron mélyen kiszáradt talaj kellően mély rétege télen sem töltődött fel csapadékkal. Mindehhez társul most a roppant szárazság mellett a napsugárzás rendkívüli intenzitása.

A legnagyobb aszálykárok a Dunától keletre, azon belül a Dél-Alföldön: Békés és Csongrád-Csanád megyében mutatkoznak, de például Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyírségi részén is aggasztó a helyzet. Nagy István agrárminiszter hírül adta,

a termelők. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a gazdálkodókat, az agrárkár-enyhítési rendszer fontos segítséget jelent a termelőknek.

A miniszter rámutatott: az állattenyésztő ágazatot is fokozottan sújtja az aszály. Ők nemcsak azzal szembesülnek, mint a növénytermesztők, hogy a műtrágya, a növényvédőszer, az energia- és üzemanyagárak magasabbak, hanem azzal is, hogy a takarmány ára szintén felszökött.

Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot – összegzett a Mandinernek Nagy István agárminiszter. Szerinte ha két hétig nem érkezik nagyobb mennyiségű eső, a károk szinte beláthatatlanok lehetnek a kukorica- és napraforgótermés tekintetében. Ugyanis két fő őszi betakarítású növényünket – a napraforgót és a kukoricát – rendkívüli módon sújtja már most is az aszály.

mert addigra ki fognak sülni a magok” – állapította meg Nagy István. Rávilágított: a gabonatermelők mellett bajban vannak a szántóföldi zöldségtermelők is.

Búzával a miniszter szerint még csak-csak rendben leszünk; beköszöntött az aratási idő. Persze nyilván kevesebb lesz a termés, mert a magok tömege nem tudott úgy kiteljesedni, megsültek a kalászosok. Az ország keleti részében

ez az arányváltozás a learatott árpánál már valóság. Ugyanakkor nagyobb területen vetettünk legutóbb gabonát, ami összességében kompenzálja a megcsappant termésátlagok hátrányát.

Kérdésünkre, hogy az aszály okozta probléma mennyire kombinálódik a szomszéd országban dúló háborúéval, Nagy István leszögezte: „Az aszály, illetve – például az energia- és üzemanyagárak révén – az elhúzódó  háború és a brüsszeli energiaszankciók együttesen súlyos gondot okoznak a magyar mezőgazdaságban. Egész Európában drágul az élelmiszer, de

hiszen hazánk alapvetően húszmillió ember, vagyis lakosságunk duplájának ellátására képes.”

De vajon hogyan hat Magyarországra, hogy a szomszédunkban dúló háború hadviselő felei a világ legnagyobb gabonaexportőr államai közé tartoznak, és hogy az orosz-ukrán háború következtében 20 millió tonna gabona „ragadt bent” Ukrajnában? Nagy István agrárminiszter válasza így hangzott: „Mivel előrelátó kormánya van Magyarországnak, olyan bejelentési kötelezettséget léptettünk életbe, amelyből felmérhetjük, mekkora terméskészlet fog rendelkezésére állni a betakarítás nyomán. Az így lehetségessé váló

a globális piac vészjelzései miatt.”

A tárcavezető ezzel zárta Mandinernek adott nyilatkozatát: „Az élelmiszerválság migrációs válságot is hozna. Minden szempontból a béke mielőbbi rendezése a legfontosabb!”