Ismét kidobták a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet Magyar Péter rendezvényéről
Országjárásának következő állomásán szerették volna kérdezni a Tisza-vezért.
A rendkívüli aszály miatt tavak és folyók száradnak ki. A természet szenved, ami Ljasuk Dimitry környezeti aktivistát és független filmest (az ő alkotása a Tisza nevében című film) is elkeseríti.
A Tisza-tó nagykövetének szokták nevezni, hiszen csodás természetfilmeket készít a tóról és akkor is sokat írtak róla az újságok, amikor a covid legsötétebb időszakában fél évig elvonult a Tisza-tónál egy apró félszigetre és ott meditált a világ dolgairól. Az erről készült nagyjátékfilmet, Jóreménység-sziget címmel szeptembertől mutatják be. A magyar édesanyától és ukrán édesapától származó környezeti aktivista is szomorúan nézi, hogy kiszáradnak a tavak és folyók. Persze ő is látja, ez egy folyamat része, az ember hatására változik a Föld klímája, s nem a jó irányba.
„Megnéztem a KSH adatait és számoltam egy kicsit: éves szinten a mezőgazdaság és a lakosság annyi vizet használ el, mint a fél Balaton víztömege. És ebben a statisztikában nem szerepel, hogy az ipar mennyit visz el. Mondhatni, a Balaton felét ellocsoljuk. Döbbenetes adat!” – mondja Ljasuk Dimitry, aki szerint a megoldás az lenne, ha
mivel kevés folyó ered Magyarországon, a legtöbb csak átfolyik az országon. Nem mellékesen, a Tisza-tó is víztározó, csak a természetnek köszönhető, hogy ilyen csodás díszletet kapott. Utólag már több tanulmány kimutatta a folyószabályozással is sokat ártott az ember a természetnek, de a kényelme nem ismer határokat. Elvezetjük a folyókat, megisszuk, elhasználjuk a vizüket, majd a szennyvizet visszaeresztjük…
Ljasuk Dimitry (balra) és Szendőfi Balázs a Tisza közepén... Fotó: Facebook/Ljasuk Dimitry Films
„A Tisza-tó szerencsére még jó állapotban van, bár 50 centivel leeresztették, hogy mentsék a menthetőt és hogy Szolnoknak legyen ivóvízellátása. A tó felső részén sok helyen már kilátszik az iszap, de mi ez ahhoz képest, amit például a Tiszán vagy a kisebb folyóknál látni.” A filmes környezetvédő szerint nem kérdés (hiszen erről törvény rendelkezik), hogy elsődleges a lakosság vízellátása, meg a mezőgazdaság és az ipar vízigénye, de az már nagyon nem jó, hogy a folyók és tavak érdeke csak sokadik tényező. Egy kiszáradt folyónál ugyanis hihetetlen károk keletkeznek a természetben. Szerinte a politikának lépnie kellene, mert évről évre egyre rosszabb a helyzet. Szemléletváltásra van szükség, fejlesztésekre és rá kellene venni az embereket, hogy figyeljenek jobban a vízfogyasztásra.
„A statisztikák szerint egy magyar ember egy nap átlagosan 110 liter vizet fogyaszt és ebből elenyésző, amit megiszik. A nagy részét elfürdik.
Ha csak mindenki 10 literrel kevesebbet fogyasztana naponta, már jobb lenne a helyzet. Ami már azzal megspórolható, ha az emberek nem nyitott csap mellett mosnának fogat, hát, még ha fürdés helyett zuhanyoznának.” Ljasuk Dimitry szerint az is aggasztó, hogy a szinte kiszáradt folyókba ugyanúgy ömlik a jó esetben tisztított szennyvíz, ami komoly vízminőség-romlást jelent. A filmes fesztiválokon rendszeresen díjnyertes környezetvédő Szendőfi Balázs és Fehér Zoltán társaságában folyamatosan forgat a Tisza-tavon és a Tisza teljes hazai szakaszán, Ember alkotta paradicsom címmel egy újabb filmjük készül el jövőre. De ők is tudják, ha a tendenciák nem változnak, idővel a Tisza-tó is bajba kerülhet.