A válaszadók valószínűleg nem értesültek arról, hogy Magyarország erején felül segíti az Ukrajnából menekülőket.
A Rating ukrán közvélemény-kutató felmérése szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz viszonyulnak a legnegatívabban az ukránok Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök után.
A megkérdezettek a legpozitívabban Andrzej Duda lengyel elnökhöz (92 százalék), Boris Johnson brit miniszterelnökhöz (89 százalék) és Joe Biden amerikai elnökhöz (89 százalék) viszonyulnak.
Az ukránok szemében Vlagyimir Putyin páriává vált. Az orosz elnökhöz viszonyulnak a legnegatívabban (98 százalék) és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökhöz sem viszonyulnak túl szívélyesen az ukránok(95 százalék) .
Húsz százalékuk nem ismeri, hét százalékuk szerint nehéz erre a kérdésre válaszolni. Tizenöt százalékuk inkább pozitívan, öt százalékuk pedig teljes mértékben pozitívan viszonyul Orbánhoz.
Orbán Viktor után Olaf Scholz német kancellárhoz viszonyulnak a legnegatívabban (44 százalék), mindezt úgy, hogy a német vezető személyének megítélése az elmúlt két hónapban javult a Rating szerint. A megkérdezettek 93 százaléka biztos abban, hogy Ukrajna képes visszaverni az orosz támadást. A válaszadók 87 százaléka támogatná Ukrajna belépését az EU-ba egy népszavazás esetén, mindössze négy százalékuk nem támogatná, nyolc százalékuk nem szavazna.
A felmérés szerint nőtt a NATO-csatlakozást támogatók aránya:
Tíz százalékuk ellenzi, 12 százalékuk pedig nem szavazna egy eseteleges referendum esetén. Az Ukrajna keleti részén élők óvatosabbak a csatlakozást illetően, 55 százalékuk támogatná a NATO-csatlakozást, 20 százalékuk ellenezné, 22 százalékuk pedig nem szavazna. A telefonos felmérést 1200 ember bevonásával június 18-án és 19-én végezték Ukrajna összes megyéjében, kivéve a Krímet és a Donyec-medence orosz ellenőrzése alatt álló területeket, továbbá azokat a térségeket, ahol a jelen pillanatban nem működik az ukrán mobilhálózat.
Kapcsolódó
Zelenszkij: Meghívtam Orbán Viktort Ukrajnába
Az ukrán elnök szerint eredményes beszélgetést folytattak a magyar kormányfővel. Bővebben...
Nyitókép: Mátrai Dávid
Visszaadott érdemrendek, kemény szavak: egymásnak feszült a lengyel és az ukrán vezetés, miután Volodimir Zelenszkij olyan ukrán partizánokat méltatott, akik lengyeleket mészároltak le a második világháború idején.
Bár az ukrán vezetés kommunikációja a sikerekről szól, a Donbászban menekülő tömegek ennek éppen az ellenkezőjét élik át.
Az ukránok egyik egységüket a banderista Ukrán Felkelő Hadsergeről nevezte el, ami kiverte a biztosítékot Lengyelországban.
Az ukrán elnök ezúttal is magabiztosan nyilatkozott.
A moszkvai olajfinomító lángolása óta kevés drónt használtak az oroszok.
Ha nem megy önként, megy kényszerrel.
Az orosz tárcavezető Zelenszkij azon követelését, hogy „teremtsenek rendet” Fehéroroszországban, arcátlannak nevezte, hozzátéve, hogy Minszket megpróbálják közvetlenül próbálják belehúzni a konfliktusba, kiterjesztve a harci cselekmények földrajzi határait.
Pedig egyrészt azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy „újra elinduljanak”. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.
