A volt uniós biztos szerint megoldható lenne, hogy Ukrajna politikai meghívást kapjon az Európai Unióba.
„Az ukrajnai helyzet kimozdítja pályájáról az EU eddigi bővítési filozófiáját, új politikai kihívás elé állítja az Európai Uniót és újszerű megoldást hozhat” – mondta a Népszavának Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter.
Magyarország belépése még úgy zajlott, hogy a teljes uniós joganyagot végig kellett tárgyalni, majd amikor ez megtörtént, és az ország teljesítette a csatlakozási feltételeket, beléphetett az EU-ba – emlékeztetett.
„Amit Ukrajna kér ebben a példátlan háborús helyzetben, az annak a folyamatnak a felgyorsítása, amely még a keleti partnerséggel kezdődött meg, 2009 májusában.
Ez a folyamat 2013 novemberében lelassult, Viktor Janukovics nem írta alá a társulási szerződést, ebből lett a Majdan forradalom, majd a Krím oroszok általi annexiója. Közben a volt szovjet tagállamok is más-más úton indultak el” – mondta el Balázs Péter.
A volt uniós biztos arra rámutatott, hogy a február 24-én megindított orosz invázió kimozdította a medréből ezt a folyamatot, mivel Ukrajna egy politikai tagság iránt folyamodik.
„Kijevnek most nem az EU fogyasztóvédelmi szabályozására lenne szüksége, hanem arra, hogy politikailag fogadják be.”
Balázs szerint úgy tűnik, Olaf Scholz, Emmanuel Macron, Mario Draghi, valamint Klaus Ioannis csütörtöki ukrajnai látogatása során a német, a francia, az olasz és a román politikus ezt meg is értette. „Az uniós vezetők arról beszélnek, hogy politikai bátorítást kell adni Ukrajnának” – hangsúlyozta.
Az egykori külügyminiszter kitért arra is:
Arra a kérdésre, hogy a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok joggal vethetik fel, miért maradnak le Ukrajnával szemben, ha ők már évekkel ezelőtt megkezdték a csatlakozási folyamatot, Balázs Péter azt válaszolta, hogy egy-két éve Párizs vetette fel a fokozatos tagság gondolatát – emlékeztetett a Népszava.
Nyitókép: Ludovic Marin / Pool / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A világklasszis teniszező nem ilyen bánásmódot érdemelt volna.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
