A válaszadók háromnegyede ugyanakkor a háború elhúzódására számít.
A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek – állapítható meg a Századvég júniusi felméréséből. A közvélemény-kutatás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta.
A felmérés rámutat arra, hogy a fegyveres konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett politikusok megítélése – a májusi adatokhoz viszonyítva – romló tendenciát mutat. A kutatás szerint
Kiemelték, hogy Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében.
A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Ennek fényében kijelenthető, hogy
míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető. A Bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy az orosz–ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.
A magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy
ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul.
A felmérés rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódására számít, és 22 százalékuk tartja valószínűnek a konfliktus közeljövőben történő lezárását.
Érdekesség, hogy májusban még 8 százalékponttal alacsonyabb (66 százalék) volt a háború hosszabb időre történő elhúzódására számítók aránya – olvasható a Századvég oldalán.
Nyitóképen találatot kapott villamos kocsiszín a kelet-ukrajnai Harkivban. Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
