„Az Európai Uniónak meg kellene könnyítenie az új tagok csatlakozását” – jelentette ki Olaf Scholz.
Az Európai Uniónak meg kellene könnyítenie az új tagok csatlakozását – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a dpa-nak adott interjúban, amelyet a német hírügynökség szombaton tett közzé.
Közölte: terveket dolgozott ki a tagállamok meggyőzésére a folyamat „modernizálása” érdekében. „Itt az ideje, hogy ne csak a tagjelölt államok, de maga az Európai Unió is felkészüljön a klub bővítésére” – mondta a kancellár. Kifejtette: ehhez korszerűsíteni kell az unió szervezeteit és döntéshozó folyamatait.
– hangsúlyozta.
A kancellár reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait. A csúcstalálkozón a huszonhét tagállam várhatóan megvitatja Georgia, Moldova és Ukrajna felvételét. A csúcs előtt egy héttel az Európai Bizottság ajánlotta Moldova és Ukrajna felvételét, ezt Scholz is támogatta.
Olaf Scholz felszólította Oroszországot: könnyítsen a globális élelmiszerválságon és tegye lehetővé az ukrajnai kikötőkben visszatartott gabonaszállítmányok kihajózását.
A világ érdekében reménykednie kell a megállapodás létrejöttében”
– mondta, utalva arra, hogy tárgyalások folynak egy fekete-tengeri exportfolyosó megnyitásáról. „Oroszországnak lehetővé kell tennie a biztonságos áthaladást, és ugyanakkor hiteles biztosítékot adni arra, hogy a folyosót nem használják inváziós célokra” – mondta a kancellár.
Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy
,Oroszország viszont tengeri aknákkal és a szankciókkal indokolta az export leállítását. A német kancellár közölte: a Bajorországban június 26-28-án esedékes G7 csúcson a demokratikus államok közötti nemzetközi együttműködés erősítésére kíván összpontosítani. Scholz szerint a hét legfejlettebb ipari ország – az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Japán – tárgyalása csak a kezdet.
„A jövőbeli nagy, erős demokráciák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találhatók, és a partnereink lesznek” – mondta Olaf Scholz, aki ezért hívott meg öt vendéget – Indonézia, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál és Argentína vezetőit – a találkozóra.
(MTI)
Nyitókép: AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
