Csavaros kémfilm, zseniális Kulka János és Budapest új arca – A játszma a most kezdődő Magyar Mozgókép Fesztivál nyitófilmje.
Farkas Anita írása
„A játszma kizárólag Kulka János miatt létezik, ha ő nemet mond, sosem készül el” – mondja a forgatókönyvet író Köbli Norbert, miért döntöttek A játszma leforgatása mellett.
Mint Köbli kifejti: igazából már Az Árulók főszerepét is kifejezetten rá írta néhány éve. „Azt akkor nem tudta eljátszani, én viszont úgy éreztem, muszáj valamikor még együtt dolgoznunk.” Lajos Tamás producerrel sokat gondolkodtak rajta, mi legyen az a munka, amiben méltó feladatot adhatnak neki.
Hamar arra jutottak, hogy legszívesebben A vizsga Markó Páljának karakterét hoznák vissza,
mert nagyon kíváncsiak rá, mi történt vele az elmúlt években. És persze arra is, mi lett a sorsa a többieknek. „Vagyis nem csak az volt a lényeg, hogy mi hárman boldogok legyünk, hanem hogy Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter is azt mondják, hogy igen, mi is éppen ezt a történetet szeretnénk megcsinálni. Méghozzá kompromisszumoktól mentesen, megvárva a csillagok szerencsés együttállását, amikor minderre elég pénzt is kapunk”
„Mi itt mindannyian Jánost táncoltuk körbe” – húzza alá Nagy Zsolt is. Többszörösen is igaz megállapításként: a másodszorra is a szocialista szuperkém Markó Pál szerepébe bújó Kulka János fantasztikus játéka okán, és mert valóban minden szereplő az ő karaktere körül keringve próbálja kiismerni magát
Csakúgy, mint az előzményfilm A vizsgában, ami 2011-ben a semmiből felbukkanva aratott váratlan közönségsikert: a meglepő fordulatokkal teli komcsi árulástörténetben kifejezetten üdítő volt látni a kamera előtt végre egész természetesen viselkedő és beszélő magyar színészeket.
A játszma - előzetes
Bergendy Péter és az életszerű dialógusok mestere, Köbli Norbert mozija a hibái ellenére is nagyon szerethető és azóta is sokszor hivatkozott alkotás lett, nem csoda, hogy annyian várták, vártuk a folytatást. Az egyértelmű visszautalások révén önmagában is teljes filmélményt nyújtó sztori nagy része megint csak Budapesten játszódik, hat évvel a Markó Pálra nézve végzetes események után.
A ranglétrán egyre feljebb lépő Jung András (Nagy Zsolt) boldogan él a feleségével, Évával (Hámori Gabriella), további előléptetését mindössze egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter) hátráltatja. A látszólagos nyugalomnak azonban egyszer és mindenkorra vége szakad, amikor Markó újra felbukkan, és egy csinos fiatal lány (Staub Viktória) szintén csatlakozik kettejük furcsa társasjátékához. A néző meg csak kapkodja a fejét, hogy amikor mindenki lő mindenkire, és tízpercenként változik, hogy ki a macska és ki az egér, vajon melyik szereplőnek és miért érdemes igazán drukkolnia?
A játszma azonban nem csupán csavaros kémfilm, vagy leginkább mégsem az. Hanem arról szól – egy furcsa történelmi korszak kulisszáiba ágyazva, mégis örök érvényűen –,
És persze egy fantasztikus gesztus a valóságban és a szerepe szerint is sztrókon átesett Kulka Jánosnak. Akinek lehet, hogy a beszéddel meggyűlik a baja, de ez egyáltalán nem érdekel senkit, amikor csak a szemével minden fontosat el tud mondani.
Teszi mindezt ráadásul egy olyan Budapesten, aminek a kicsit elemelt, modernista látványvilág révén egy egy másik arcát is megismerhetjük. Elszakadva az általános – és meglehetősen egysíkú – romantikus-historikus ábrázolásoktól, egyben erős utalásként a Kádár-kor modernizmust, transzparenciát, egyenlőséget, demokráciát ígérő hamis világképére. Az pedig külön üdvözlendő, hogy a női karakterek végre nem csupán biodíszletek, a fejlődésüknek íve van, a döntéseiknek pedig nagyon is respektálható okai.
Összességében A játszma nem okoz csalódást, és bár a meglepetésfaktor hiánya miatt nyilván nem üt akkorát, elődjénél egy hajszálnyit mélyebbre túrva a lelkekbe új színekkel gazdagítja a szocialista állambiztonság kötelekében a saját helyüket kereső kis- és nagyemberek meglehetősen szürke világát.
trailer:
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
