A legfontosabb fosszilis alternatívák, amelyekkel helyettesíteni tudjuk az orosz vezetékes földgázt, klímavédelmi és környezetvédelmi szempontból is sokkal rosszabbul teljesítenek. Elemzés.
Miközben az Európai Bizottság szankciókkal sújtaná az orosz energiahordozókat, nem tett le azon szándékáról sem, hogy klímasemlegesség jegyében energiaadóval és szén-dioxid kvóták lakossági kiterjesztésével tovább növelje a lakossági rezsiköltségeket. Az orosz energiahordozók alternatívájaként pedig számos olyan megoldást javasolt, ami csak tovább növelné az EU üvegházhatású gázkibocsátását.
A vezetékes orosz földgáz jövőbemutató alternatívájaként jelenik meg az LNG, mint ami megteremti Európa energiafüggetlenségét, miközben az LNG készletek túlnyomó részé az Egyesült Államok és az arab világ birtokolja.
miközben a kitűzött klímacéljainkat is teljesíteni tudjuk. Maga az LNG a légnemű földgáz tisztított, és legalább -161,5°C-ra lehűtött változata, amely 625-szoros térfogatcsökkenést szenved el a folyadékká válás során. Ezt úgy kell elképzelni, mint ha egy PB palack még 625 db tartalmával rendelkezne.
A folyékony halmazállapotnak és a sűrű tömegnek köszönhetően az LNG alkalmas arra, hogytartályhajókba szivattyúzzák, majd fenntartva az alacsony hőmérsékletet, elszállítsák a megrendelő által megjelölt fogadó terminálokba, ahol újra gázosítják. Ha belegondolunk, hogy az otthoni fagyasztó mennyi energiát használ fel a -20°C eléréséhez, és kézipumpával mekkora erőfeszítés szükséges egy országúti kerékpár kerekét 4-6 bár nyomásra felfújni, nem meglepő, hogy a cseppfolyósítás borzasztóan nagy energia befektetésével jár együtt.
A termelők és fogyasztók LNG felé való irányultságát a fentiek mellett az is befolyásolja, hogy milyen messzire kell vinni az adott szállítmányt. A vezetékes földgázszállításnak van egy gazdasági határa, amelyet a tervezők nem szoktak átlépni, hiszen a súrlódás következtében történő nyomásesést fedezni kell, ami veszteséget jelent az exportőrnek.
A szárazföldi szállítás optimuma nagyából 4000 km, míg tengerbe fektetett csövek esetén 1200 km körüli értékre becsülendő. Az ökölszabály általában az, ha a termelés helye és a piac közötti távolság 2000 km-nél kisebb akkor feltétlen megéri csővezetéket építeni, amennyien 2000 km-nél nagyobb a távolságú, főleg, ha óceánokon választja el a végpontokat, mindenképp az LNG-s szállítás az ideális választás.
Jelentős piaci részesedéssel rendelkezik még: Oroszország, Malajzia, Nigéria, Indonézia, Algéria és Omán. Algériát leszámítva ezek az országok mindegyikére jellemző, hogy messze helyezkednek el Európától, ezért a cseppfolyósítás mellett a szállítás is sok energiát felemésztő folyamat.
Például Robert Habeck német gazdasági miniszter a Közel-keltre utazott, hogy győzködje az arab országokat, hogy hosszútávú szerződés keretében szállítsanak LNG-t Németországnak. A berlini vezetés eddig főleg az orosz vezetékes gázra támaszkodott, jelenleg saját terminál híján a szomszédos országokban található terminálokon keresztül tud LNG-t importálni.
A német gazdasági minisztérium szerint a wilhelmshaveni úszó terminál két év alatt valósulhat meg, míg a brunsbutteli projekt 3-3,5 évet igényel, amivel 2025-ben kezdené meg a működését. Bár a közlemény ezt nem tartalmazza, meglepő lenne, ha a beruházást nem lehetne a taxonómia rendelet módosítását követően földgázipari „zöld” beruházásként elkönyvelni.
Az Egyesült Királyság Üzleti, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztériuma (UK Department of Business, Energy, and Industrial Strategy) szerint egy tonna LNG szállítmány teljes életciklusa során körülbelül 3,64 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár együtt, aminek nagyából 75,8%-a az elégetésekor kerül a légkörbe, 24,2% pedig a szállítás során, pedig ebben a számításban a viszonylag közeli orosz LNG szállítmányok is benne vannak.
A norvég kontinentális talapzat mezőinek, feldolgozó és szállító létesítményeinek valós adatain alapján a Journal Economics of Energy & Environmental Policy-ban megjelent tanulmány összehasonlított több útvonal karbonterhelését. Az összehasonlító vizsgálat eredményei megerősítik más tanulmányok általános megállapításait, miszerint a csővezetékes szállítás környezeti szempontból jobban teljesít, mint az LNG-alapú.
Az LNG szállítás környezeti hátrányát az is tovább növeli, hogy a szén-dioxid és a metán mellett mérgező illékony szerves vegyületek is a légkörbe kerülnek.
Az amerikai konvencionális földgázmezők hozama már megcsappan, olyannyira, hogy másfél évtizede Amerika még 130 Mrd köbméter földgázimportra szorult. Azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok hosszútávú gázpiaci megállapodást tudott kötni a rétegrepesztés technológia forradalmának köszönhető.
A hidraulikus repesztés, vagy közismertebb nevén rétegrepesztés leegyszerűsítve az a folyamat, amikor egy hordozófolyadékot, általában vizet és egyéb segédanyagokat nagy nyomáson fecskendeznek be a kútba, hogy ott a szűk palaképződményekben kis repedéseket hozzunk létre, ezzel utat engedve a földgáz és kőolaj felszabadításához.
ezért a fejlesztésbe öntött befektetői dollármilliárdok megtérülése a 2020-ig jellemző nyomott földgáz árak mellett már komoly kételyeket ébresztett a hitelezőkben. Persze 2021 nyarától elszálló energiaárak mellett már nem kérdés a megtérülés, amit tovább gerjesztett az Északi Áramlat 2vezeték amerikai bojkottja. Az orosz-ukrán háborúra megszületett európai válasz pedig a következő évtizedre biztosan garantálja a palagáz befektetések megtérülését.
Az Energy Policy-ben megjelent tanulmány rámutat, hogy a konvencionális földgázkitermelés során a teljes metán mennyiség 1,7-6,0%-a elszivárog, míg a kéregrepesztéses eljárás esetén már 3,6–7,9%-ra nő az elszivárgó metán aránya. Figyelemmel arra, hogy metán 23-szor agresszívabb üvegház-gázrövid távon ez a kisebb mennyiség is nagyobb globális felmelegedést okoz, mint a széntüzelés.
A konvencionális földgázkitermelés technológiája szerencsésebb választás abban a tekintetben is, hogy sokkal mérsékeltebb környezeti hatással jár, mint más fosszilis alternatívája. A konvencionálishoz képest a palagáz kitermelése 50-100-szor több vizet igényel, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy kút rétegrepesztése nagyából 11-15 millió liter víz felhasználásával jár együtt.
A kibányászott energiatartalomra (MWh) vonatkozó fajlagos vízfelhasználás pedig összeegyeztethető a szénbányákból kitermelt víz mennyiségével. A rétegrepesztéshez felhasznált víz megtisztításának megvan az elméleti lehetősége, azonban ezt annak magas költségvonzata miatt elhanyagolják a kitermelők.
Tehát megállapíthatjuk, hogy
valamint a kitűzött klímasemlegességi céljainkkal egyáltalán nem összeegyeztethetők.
Az a folyamat, ami például a széntüzelésű erőművek üzemben tartást és teljeskapacitású termelését eredményezi az ellátásbiztonság szempontjából talán elfogadható, de tudomásul kell venni, hogy ez a szén-dioxidkibocsátás szinten tartását, illetve növekedését fogja eredményezni. A vezetékes földgáz LNG-val való kiváltása pedig,legfeljebb könyvelés technikailag lesz kedvező a fogadó országokra nézve, hiszen a kibocsátás jelentős része a kitermelő országban jelenik meg.
Az EU energiapolitikája pedig nem csak klíma- és környezetvédelmi szempontból, de molárisan sem elfogadható. Persze méltányolható az az elvárás, hogy az Unió keressen más nyersanyag beszállítót és ne finanszírozza az oroszok háborúját, azonban Brüsszelnek elsősorban a saját lakossága iránt kellene felelősséget viselnie.
Márpedig az energiaválság már most is milliókat hozott nehéz helyzetben, a magas energiaárak növelik az energiaszegénységet, egyre többen maradnak fűtés nélkül, miközben több tagállam téli ellátási zavarokkal és recesszióval számol.
***
Nyitóképünk csupán illusztráció. A képen a Magyar Földgáztároló Zrt. szakemberei dolgoznak a cég hajdúszoboszlói telephelyeit összekötő vezetéken keletkezett gázkifúvás miatt kialakult földkráterben, Nagyhegyes határában 2020. október 3-án. Fotó: MTI/Balázs Attila
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
