Meddig marad velünk az infláció?

Az MCC Technológiai Jövők Műhelye Digitalisation and Inflation címmel szervezett vitát, az eseményen Raffaella Tenconi, a londoni ADA Economics alapítója szólalt fel, beszélgetőtársai Virág Barnabás, az MNB alelnöke és Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója voltak. Az eseményt Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője moderálja.

Tenconi azzal kezdte: a digitalizáció inkább növeli, mint csökkenti az inflációt. A digitalizáció és a zöld átállás inkább szellemi célkitűzés, de ez befektetést is igényel az alternatív forrásokba. Mindehhez infrastruktúrára és új szakemberekre, új menedzsmentre van szükség.

A technológia része, hogy gyorsan változik, ennek célja van: a fogyasztás növelése. Az emberek újraképzése további költségeket jelent – folytatta Tenconi. Az átállást el lehet tervezni, de akkor sem lehet teljesen előre látni a folyamatot. A felhalmozódó adatot nem csak tárolni, de feldolgozni is kell. A bizonytalanság bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig növeli az árakat, hiszen a gazdaság alapja a bizalom. A digitális és zöld átállás szerinte tökéletes módszerek arra, hogy növeljék a bizalmatlanságot. 

Tenconi párhuzamot vont a fentiek és a nők munka – főleg digitális munka – világába való, szélesebb körű bevezetése között. Előbbit fontos célként kezelik, ám nem tesznek lépéseket arra, hogy a nőknek könnyebb legyen dolgozni gyerekvállalás mellett.

„mert akkor legalább csendben van”. 

A szegényebb családokban a gyerekek kevesebb figyelmet és nevelést kapnak, viszont „rossz információkat” kapnak, és ez idővel csak nőni fog. Tenconi szerint tehát leegyszerűsítő felfogás, hogy a digitalizáció növelni fogja a versenyképességet és csökkenteni fogja a költségeket – a kérdésről tehát igenis vitatkozni kell.

Orbán Gábor szerint sokan hiszik, hogy ha nő a produktivitás, akkor csökkennek a költségek. Tenconi szavai viszont jelezték, hogy ez nem mindig igaz. A Richter vezérigazgatójának gyakorlati tapasztalata szerint a digitalizáció nem feltétlenül építi a céget, hanem csak lehetővé teszi, hogy fennmaradjon. Ez nem a produktivitás növelése, hanem stagnálás. Az informatikai fejlesztési kérdéseknél folyton felmerül, hogy az adott kérdés növeli-e az üzleti hatékonyságot, de az esetek nagy részében nem. 

Virág szerint

A múltban voltak alacsony inflációval járó időszakok több évtizeden át, majd magas inflációs időszakok öt-tíz éven át. Ez egy történelmi, ismétlődő folyamat, most is ilyesmire lehet számítani.

A digitalizáció és zöld átállás folyamata növelheti az inflációt, Virág szerint azonban összességében a folyamatok növelni fogják a kínálatot, és hosszú távon deflációs hatást érhetnek el. 

Az MNB alelnöke kifejtette, hogy

Most már lehetőség van arra, hogy ne csak a fizikai kapacitást növeljük, de a számítási kapacitást is: részben a fizikai világban élhetünk majd, részben pedig a Meta-világban. A covid is felgyorsította az átállást, megmutatva, hogy ez a folyamat gyorsan is lehetséges. Ez hosszú távon hatalmas változásokat hozhat el a gazdaságban.