Az ellenzék visszhangkamrában hallgatta saját magát, az erdélyi magyaroknak viszont biztonságot jelent, hogy van egy olyan kormány, amelynek fontosak a Magyarország határain kívüli nemzeti közösségek – mondja az RMDSZ elnöke lapunknak.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
***
Meglepte a választás eredménye?
Hogy győz a Fidesz, az nem, a mértéke viszont igen. Vasárnap, még délután is, amikor a kollégákkal beszélgettem, akkor azt mondtam, hogy 121 és 129 mandátum között fog nyerni a Fidesz,
Mindenesetre gratulálunk a Fidesz-KDNP-nek ezúton is.
Mennyiben okolható ezért a Fidesz, és mennyiben az ellenzék?
Nézze, Orbán pillanatok alatt felismerte, mi a helyzet, még ebben a váratlan, háborús szituációban is, és lépett. Érthető, hiszen 12 éve van hatalmon ez a kormány, van mögöttük rutin és tapasztalat. Ismerik a társadalmat, úgy mondhatnám, a legjobban, és azokat a válaszokat fogalmazták meg, amiket a felmerülő problémák megkívántak.
Engem igazából az lepett meg – mert olvastam néhány ilyen beszámolót az ellenzéki szavazók, megfigyelők részéről –, hogy milyen mértékben nem ismerik a magyar társadalmat éppen azok, akik meg akarták szerezni a támogatását; hogy rácsodálkoznak, hogy mennyire sokszínű Magyarország. Ha ezt összeadjuk, nem csodálkozunk a kétharmadon sem. Most abba ne menjünk bele, hogy Márki-Zay mennyire volt alkalmas a ráosztott szerepre, meg egyáltalán, hogy nézett ki egy olyan koalíció, amely baloldaltól jobboldalig terjed, és mennyire lehetett koherens ez az egész.
Gyakorlatilag az látszott, legalábbis kívülről, messziről, hogy ők együtt tudnak „nem”-et mondani: hogy „nem Orbán”, „nem Orbán”. De igeneket nem tudtak. A politikában pedig, ha nem tudsz „igent” mondani, akkor a „nem”-ekkel nem jutsz túlságosan messzire. Ez most is bebizonyosodott, ahogy az is, hogy az, aki a társadalmi problémákra hiteles választ ad, az akár még növelni is tudja a támogatottságát.
Erdélyben is meglehetősen hangos csoportok törtek lándzsát Márki-Zay mellett, ehhez képest körülbelül a voksok 93 százaléka a Fideszre érkezett.
Ezen a részen számunkra semmiféle meglepetés nem volt. Mi pontosan tudtuk – mert élő emberekkel találkozunk nap mint nap vidéken, kistelepüléseken, nagytelepüléseken, falun, városon –, hogy az embereknek 90-nél több százaléka a Fideszre szavaz majd.
ezzel úgy különösebben nem tudunk mit kezdeni, én minden véleményt tiszteletben tartok. A kritizálók jelentős része egyébként maga közölte annak idején, hogy nem veszi fel a magyar állampolgárságot, tehát így nem is szavazhat; közben szintén egy visszhangkamrába került a saját véleményével.
Mit jelent az erdélyi magyarság szempontjából az ismételt Fidesz-győzelem?
Először is a nemzetpolitikában lesz folytonosság, és ez a legfontosabb. A szavazatok súlyát nézve ezt a konklúziót meg lehet fogalmazni, hogy a folytonosság és a kiszámíthatóság mellett döntöttek az erdélyi magyarok a nemzetpolitika tekintetében. Azt mondták a voksaikkal, hogy nem kell váltani, nem kell más irányt keresni. Lehet ilyen-olyan nüanszokat kritizálni persze, de megerősítették azt a nemzetpolitikai irányt, amelyet a kormány képvisel és megvalósít most már bő évtizede. Ennek a folytatását látom minden tekintetben, és így tekintenek erre a szavazók is: biztonságot jelent számukra, hogy
odafigyelnek a hangjukra, és nem próbálják Budapestről megmondani, hogy mi a jó ezeknek a közösségeknek, amely a szülőföldjén akar maradni, megőrizve identitását.