„Győzött a vallásszabadság!” – magyar keresztények Päivi Räsänen felmentéséről

Egyöntetűen örömüknek adtak hangot azok a keresztények, akiket lapunk megkeresett azt követően, hogy szerdán Helsinkiben első fokon felmentették az ellene hozott valamennyi vád alól az ország korábbi belügyminiszterét. Päivi Räsänen kereszténydemokrata képviselőt azért állították bíróság elé, mert több ízben is úgy idézett a Szentírásból, hogy azt a fősodratú lobbi nem tolerálta, ezért gyűlöletbeszédet kiáltottak.  

„Nagyon nagy hála van a szívemben. Tudom, hogy sokan imádkoztunk magyar evangélikusok közül is ezért a döntésért és hálás vagyok, hogy Isten megmutatta hatalmát ebben a döntésben” – mondja a Mandinernek Kiss Máté.

Az evangélikus lelkész szerint elgondolkodtató, hogy ez a helyzet egyáltalán kialakulhatott. „Sokan most kezdtünk el azon gondolkozni, mit jelent a vallás- és szólásszabadság, de örülünk, hogy még Európában is lehet szabadon szólni, megvallani hitünket és a Bibliát idézve bizonyságot adni Krisztusról” – mutat rá. Az evangélikus politikus ügyével kapcsolatban azt is hozzáteszi, továbbra is imádsággal gondolnak Räsänen asszonyra és köszönik a kiállását. „Sokat jelentett nekünk az ő bátorsága” – hangsúlyozza Kiss Máté. 

Az ügynek még nincs vége?

Nagyon örülök annak, hogy ez így alakult, de úgy érzem, az ügynek még nincs vége. Nem akarok vészjósló lenni, de az ügyészség szívós nyomulására rá kell mutatni és abból okulnunk kell – hívja fel a figyelmet Márkus Tamás. A református egyház lelkésze egy másik aspektusra is felhívja a figyelmünket.

A lelkész számtalan hasonló perre számít Európa-szerte. Mint mondja, „egy szélsőségesen progresszív hazai blog is folyamatosan támadja azokat a keresztényeket, akik nem az ateista baloldal támogatására szólítanak fel és már gyűlöletbeszédről írnak hitvalló keresztény lelkészekkel kapcsolatosan”. Úgy látja, az ügy tanulsága, hogy „nem szabad hátradőlnünk a székünkben, a vádakra pedig reagálni kell, különben a fejünkre nőnek. Ebben is példát kell vennünk Päivi Räsänenről” – hangsúlyozza a református lelkész. 

Fellélegzett a keresztény közösség

„Hatalmas fellélegzés számunkra a döntés, hiszen nagyon hosszan vártunk az ítéletre, amelynek kimenetelét nem lehetett sejteni. Maga Räsänen egyébként a felmentésére számított, így neki nem lehet meglepetés a mai ítélet” – mondja a Mandinernek Kulifai Sára. A Hetek újságírója, aki főszervezője volt februárban a budapesti finn nagykövetség előtti tüntetésnek, ugyanakkor hozzáfűzte: „nem felhőtlen az örömünk, mert önmagában az, hogy évekig meghurcoltak egy keresztény képviselőt bibliai álláspontjáért, olyan precedenst teremthet, ami megfélemlítő lehet nem csak a finn, de az európai keresztények számára is”.  

Beszéltem Räsänen asszonnyal telefonon, ő is arra számít, hogy a másodfokú eljárás során kell tovább harcolnia Nem kizárt az sem, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán dől majd el a keresztény szólás- és vallásszabadság ügye – mondta a keresztény újságíró. „A képviselő asszony azzal kezdte a hívást, hogy személyesen fejezte ki a magyaroknak a háláját és köszönetét. Rengeteget jelentett számára a sokezer fős tüntetésünk, erőt merített belőle!” – tolmácsolta a finn kereszténydemokrata politikus szavait Kulifai Sára.

Mi lett volna a nemzetközi nyomás nélkül?

Az ítélet hallatán örömének adott hangot Makláry Ákos is. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke biztos benne, hogy a keresztényeknek ez egy hatalmas megerősítés, mégpedig abban, hogy „fel kell vállalnunk a hitünket, ugyanakkor erőt ad ahhoz, hogy tanúságot tegyünk Krisztusról. Akármilyen világszemlélet is vesz körül minket, R asszony kiállásából erőt kell merítenünk” – mondta a görögkatolikus parókus. Arra hívott, hogy a példából erőt merítve „legyünk bátor keresztények”.

„Győzött a vallásszabadság!” – konstatálta lapunknak Faragó Renáta. A CitizenGO munkatársa gondolatkísérletében felvetette; érdekes lenne megtudni, mi lett volna az eredmény, ha nem nehezedik Helsinkire a nagy erejű nemzetközi nyomás. Mint mondja, hazánkhoz hasonlóan számos országban tüntetéseket szerveztek a finn nagykövetségek előtt, amelyeken átadták a CitizenGO által indított petíciót, az ahhoz összegyűjtött 350 ezer aláírással. Rámutat, ezeket a tüntetéseket a nagykövetségek kötelesek voltak jelenteni a finn külügyminisztériumnak, így az állam tisztában lehetett azzal, hogy Finnország jó híre is tétté vált. 

A keresztény szervezet munkatársa, aki a második tárgyalási fordulón személyesen is jelen volt Helsinkiben, ugyanakkor arra figyelmeztet, „a győzelem ellenére is sikerült példát statuálniuk a képviselő asszony ügyével, hiszen ezek után kétszer is meggondolja egy finn politikus, vagy bárki más, hogy szembe mer-e szállni a fősodratú médiával, és ki mer-e állni a hitéért, tudván, hogy éveken át bíróság elé citálhatják érte, és egy vagyont fizethet az ügyvédeinek a védelemért”.