Itt vannak összegyűjtve a baloldal háborúpárti nyilatkozatai: Márki-Zay Pétertől kezdve Cseh Katalinon, Potocskáné Kőrösi Anitán és Gyurcsány Ferencen át egészen Iványi Gáborig.
A szivárványkoalíció kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter indította el a háborús hangulatkeltést, jóval az ukrán-orosz konfliktus kitörése előtt – írja a Mediaworks Hírcentrum. Hódmezővásárhely első embere február 13-án Gulyás Márton baloldali aktivista kérdésére, miszerint ha kitör a háború, biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.”
Magyarán már a konfliktust megelőzően kikristályosodott az az álláspont, hogy a baloldal, ha tehetné,
Február 22-én az ATV-ben Márki-Zay újfent azt ecsetelte, hogyha a NATO úgy dönt: akár fegyverekkel is támogatni kívánja Ukrajnát, akkor kormányra kerülésük esetén „természetesen” ezt ők is támogatni fogják.
De a miniszterelnök-jelölttől február 27-én egy olyan abszurd kijelentés is elhangzott, amely szerint a jelenlegi kormányfő, Orbán Viktor egyszemélyben felelős azért, hogy Ukrajnában háború van és emberek halnak meg.
Egy nappal később a vásárhelyi polgármester a fegyverszállítások kapcsán így fogalmazott közösségi oldalán: „Orbán Viktor letagadja a magyar katonai részvételt, miközben áldozatot és kockázatvállalást kér a magyar katonáktól. Mindezt egy olyan célért, egy olyan idegen hatalom érdekében, amit nemzete és szövetségesei elárulásával, propagandával, kémbankkal és számos más módon is támogat.”
A csúsztatást azonnal cáfolta a kormány, Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár rámutatott: magyar személyzettel, magyar területről, magyar területen keresztül, magyar repülőgép nem szállított fegyvereket Ukrajnába.
A baloldal legerősebb pártjának vezetője, Gyurcsány Ferenc is háborúpárti álláspontot fogalmazott meg. Február utolsó napjaiban, Facebook-oldalán támadta a kormányt, amiért Budapest nem küld fegyvereket Kijevnek. Szerinte Orbán félre értette a helyzetet, amikor azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét, hogy „azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek”.
A kormányfő viszont rávilágított: nem ritka eset, amikor az ellenséges hadsereg, így az orosz fegyvert zsákmányol, és mivel az ukrán hadseregben szolgálnak kárpátaljai magyarok is, ezeket a fegyvereket ellenük is fordíthatják. Ezen kívül – folytatta Orbán –
A DK elnöke legutóbb pénteken nyilvánult meg a kérdésben. Bejegyzését a Fidesz vezetőjének címezte: „Pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állította Gyurcsány. – Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez szar alakká kell válnunk. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek. Magyarország vezetője gyáva, erkölcstelen nemzetként szeretne bennünket látni, láttatni. Miért osztoznánk az ő bűnében? Van más választás” – vélte.
A volt kormányfő egykori honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc két nappal két nappal a konfliktus kitörése előtt kérte számon a kormányon: miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére.
Ugyancsak a Demokratikus Koalícióban politizáló Rónai Sándor EP-képviselő az ATV-ben fogalmazott így a magyar katonai segítségnyújtás elmaradása miatt: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek.” Hozzátette:
A Momentum politikusai az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba.
Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, március elsején az alábbiakat mondta a közösségi oldalán megjelent videóban. „Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.”
Az idézett cikkben Fekete-Győr kifejtette: „Elrettentéspolitikára van szükség. A NATO- és EU-s szövetségeseinkkel közösen olyan lépéseket helyezhetünk kilátásba, amelyek jelentős mértékben növelnék Moszkva számára a költségeket, ha egy offenzíva megindítása mellett döntenének. Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára.”
Cseh férje, Berg Dániel is a katonai felszerelések küldését sürgette, azt követelve, hogy Magyarországon haladjanak át a fegyverszállítmányok.
Jakab Péter embere, a Jobbik alelnöke és egyben képviselőjelöltje, Potocskáné Kőrösi Anita március elején Ádándon egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy magyar katonákat küldene a frontra. A baloldali politikus a következő fejtegetésbe bocsátkozott: „Hogyha van egy háború, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük (...) Hát nekem is van most, mert ugye van a férjem, aki hadköteles lenne, meg a két fiam is már hadköteles lenne. Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...).
Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta.”
Fegyvereket és magyar katonákat is küldene az ukrajnai háborúba Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke. A politikus egy február 27-i Facebook-bejegyzéséhez írt kommentre reagálva úgy fogalmazott: „MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (...) „És nem egy-két nyugati állam (szállít – a szerk.) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne.”
Iványi Gábor lelkész – akinek a neve korábban a szivárványkoalíció köztársasági elnök-jelöltjeként is felvetődött – a március 15-i baloldali rendezvényen szégyennek minősítette, hogy a kormány nem küld fegyvereket Ukrajnának.
Nyitókép: Facebook
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
„Aki meg úgy gondolja, hogy Gyurcsány a legjobb csávó a halpiacon, az meg a Gyurcsányra szavaz” – tette hozzá a DK-elnök.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
A kocka el van vetve.
Szijjártó Péter és Sulyok Tamás után a magyar miniszterelnök is együttérzéséről biztosította Szerbiát.
Azt egyelőre nem tudni, mikor kaphatja meg az aranyérmet a Dél-Európában játszó csatár.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
