A nagyobb ütemű pénzromlást kéri számon a Magyar Nemzeti Bankon, de a jegybank volt elnöke élesen bírálja a kormány gazdaságpolitikáját és egyes intézkedéseit is. Csakhogy érvelése sok ponton hibás.
Mihálovics Zoltán és Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Surányi Györgyöt 1990-ben nevezték ki első alkalommal a nemzeti bank elnökének, majd 1991 novemberében az új jegybanktörvény életbelépésével megszűnt a megbízatása. A menesztését egyesek a liberálisok melletti kiállásával magyarázzák; mindenesetre 1995-ben, az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció regnálása idején ugyanennek köszönhetően kerülhetett vissza a pozícióba. Ugyanazon a napon kezdte meg munkáját, mint Bokros Lajos pénzügyminiszter.
Surányi és Bokros együtt dolgozták ki a Bokros-csomagot, amely a magyar társadalom tudatában ma is mint megosztó kiigazító intézkedés szerepel. Bevezetése példátlan életszínvonal-csökkenést eredményezett. A megszorítócsomag részeként 8 százalékos vámpótlékot vezettek be minden árura az energiahordozók kivételével, egyszeri 9 százalékkal leértékelték a forintot, és bevezették a csúszó leértékelés rendszerét. Ezek viszont fűtötték az inflációt, ami azt jelentette, hogy a bérek reálértéke markánsan visszaesett. Volt olyan év Surányi jegybankársága idején, amikor 30 százalék körüli szintre szaladt fel az infláció. A csomag tartalmazta ezenkívül a nominálbérek emelkedésének korlátozását az állami szférában.
Szintén nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy megszüntették a felsőoktatás és a fogászati ellátás ingyenességét, a felsőoktatásban munkaerőpiaci leépítéseket hajtottak végre, szűkítették a gyesre, a családi pótlékra és a gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, ráadásul a gyógyszerek állami támogatását is csökkentették, illetve emelték a nyugdíjkorhatárt.
A csomagot és megálmodóit nagymértékű elutasítottság övezte a társadalomban. Bokros Lajos egy évvel később lemondásra kényszerült, mégis az év pénzügyminiszterének, Surányi Györgyöt pedig az év jegybank- elnökének választotta a Euromoney.
Bár MNB-elnöksége idején azóta sem látott szintekre szökött az infláció, Surányi György az áremelkedés miatt
kritizálja a gazdaságpolitikát. Élesen bírálja például a központi bank monetáris intézkedéseit, mondván, az infláció 2015 óta folyamatosan emelkedő pályát mutat. Ezzel szemben épp hogy üdvös folyamat volt, hogy 2015 és 2017 között az infláció végre kimozdult a veszélyesnek számító negatív tartományból, hiszen ebben az időszakban pont arra volt szükség, hogy visszatérjen az MNB által meghatározott toleranciasávba. A kontinensen minden jegybank a deflációs hatásokra próbált megoldást találni, vagyis a nullához konvergáló tartományból a célként meghatározott érték felé terelni az inflációs rátát. Nem történt másként Magyarországon sem, ezért sikerként könyvelhető el, mikor a 2015-től 2017-ig tartó két évben 3 százalékra emelkedett a mutató.
Hosszú ideig ezután is sikerült a nemzeti bank 3 százalékos célja körül tartani. A 2017 és 2020 közti időszakban az emelkedő infláció folyamatosan a jegybanki toleranciasávon belül ingadozott, ráadásul ha az időszak átlagát vesszük, akkor pont 3 százalékos pénzromlást kapunk eredményül. Ezzel az inflációs cél 2001-es bevezetése óta először volt képes az MNB tartós árstabilitást megvalósítani, ami nemzetközi szinten is elismerésre méltó teljesítménynek számított. Surányi György elnöksége alatt ezzel szemben nem sikerült tartósan, hitelesen a jegybanki toleranciasávban tartani az inflációt.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Ráadásul tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben.
Varga Mihályt is idézik.
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
Képzeljük el, hogy holnaptól minden nyugdíjat ezerszeresére emelünk. Papíron minden nyugdíjas milliomos lenne, a valóságban viszont a rendszer azonnal összeomlana. A svájci indexálás ígérete kevésbé látványos, de ugyanarra az illúzióra épül. Arra, hogy egy számítási modell önmagában képes jólétet teremteni.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
