Hosszú élete és uralkodása kezdetén még javában terpeszkedett a Brit Birodalom a világ körül, britek nemzedékei születtek és haltak meg az ő korszaka alatt: hetven éve uralkodik a brit királynő.
Nyitókép: Erzsébet királynő 2022. február 5-én, az uralkodási jubileumi ünnepségek kezdetén (Joe Giddens / POOL / AFP)
Ma 70 éve kezdte uralkodását II. Erzsébet brit királynő, aki 25 évvel üknagyanyja, Viktória halálát követően született 1926-ban. Édesapja VI. György brit király, egyben India utolsó császára nem uralkodott sokáig, 57 évesen meghalt, így lépett trónra a fiatal hercegnő.
– hogy aztán a század második felében felbomoljon. Uralkodása során Nagy-Britannia belépett, majd kilépett az európai közösségből; áttört, kibontakozott, majd elbukott a világkommunizmus; felépült, majd egy emberöltőnyi idő elteltével leomlott a berlini fal; űrhajósok látogattak a Holdra, robotok a Marsra; a popkulturális forradalom átrendezte a kultúrát, a modern technológiák az életünket. Uralkodása kezdetén még jobbára rádiót hallgattak és napilapokat olvastak az emberek – most a világ összes tudása ott lapul az okostelefonokban.
Gyermekkora
Születésekor nem sok esély látszott arra, hogy Erzsébet egyáltalán esélyes lehet a trónra, és ezt a korabeli közvélemény is így gondolta. Nagyapja, V. György uralkodása alatt harmadik volt a brit trónöröklési rendben nagybátyja és apja után. Ugyanakkor nagybátyja, Eduárd még fiatal volt, így valószínűsíthető volt, hogy megházasodik és gyermekei fognak születni, így az apja ága szóba sem jöhet az öröklés terén. Nagyapja halálát követően azonban történt valami, ami az egész birodalmat meglepte: a trónörökös Eduárd lemondott a trónról, hogy elvehesse szerelmét.
Erzsébet a kor szokásainak megfelelően magántanítványként végezte tanulmányait, majd pedig jogot és vallástörténelmet tanult, sőt cserkészkedett is fiatalon. Amikor Anglia belépett a második világháborúba: az állandó bombatámadások miatt London egyre veszélyesebbé vált, azonban a királyi család nem akart eltávozni Angliából, így 1940-től a windsori kastélyban éltek. Erzsébetnek 16 évesen volt az első hivatalos szereplése, majd a második világháború vége felé már rendszeresen elkísérte szüleit is a belföldi hivatalos útjaikra. 18 évesen már tanácsos lett, így eljárhatott apja távollétében a hivatalos ügyekben, majd szolgált a brit hadseregben is sofőrként és szerelőként.
1947-ben Erzsébet elkísérte szüleit Dél-Afrikába. A látogatás során, 21. születésnapján rádióüzenetben szólt a Nemzetközösség lakóihoz. A üzenetben a következőt fogadta meg:
Házassága
1939-ben VI. György családjával látogatást tett a dartmouth-i tengerészeti akadémián, amelynek során Erzsébet királyné felkérte Fülöpöt, hogy lányai, Erzsébet és Margit hercegnők kísérője legyen. Erzsébet hercegnő beleszeretett a jóképű tengerésznövendékbe, hamarosan levelezni kezdtek. 1946 nyarán Fülöp herceg megkérte VI. Györgytől Erzsébet kezét.
A király igent mondott, de a hivatalos bejelentéssel a következő évig várni kellett, amikor Erzsébet betöltötte a 21. évét. Fülöp eredetileg német gyökerekkel rendelkezett, így származása a második világháborút követő években igen kényes kérdésnek számított. Fülöp azonban lemondott dán és görög hercegi rangjáról, sőt felvette az anglikán vallást is. Az esküvő előtti napon VI. György a „királyi fenség” megszólítást adományozta Fülöpnek, majd az esküvő reggelén Fülöpnek adományozta az Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich grófja nemesi címeket.
Uralkodása
Erzsébet trónra léptekor már évszázadok óta alkotmányos monarchia volt Nagy-Britannia államformája, azaz az uralkodónak nem volt számottevő szerepe az ország politikai irányításában. Erzsébet mindenkori feladatai közé tartoztak a miniszterelnöki audienciák, valamint a belföldi utazások is. 1957-ben hangzott el először az azóta hagyománnyá vált karácsonyi beszéde is.
mintegy 8200 vendég jelenlétében. Fülöp herceg ragaszkodott hozzá, hogy a koronázást élőben közvetítse a televízió, még az akkori miniszterelnökkel, Winston Churchillel is szembeszállt, hogy érvényesítse az akaratát.
A hatvanas években Erzsébet sorra reformálta meg az addigi uralkodói gyakorlatot, így egyre több lett a kevésbé formális királyi látogatás, valamint egyre könnyebben elérhetővé vált az átlagemberek számára is a királynő. Ötvenkét év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépett.
A királyi család tagjai részt vettek a korábban a Brit Birodalomhoz tartozó országok függetlenné válási ünnepségein, ezzel elősegítették a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló államok jellemzően e közösség tagjai maradtak.
1977-ben a királynő országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelte uralkodásának 25 éves jubileumát.
1972-ben Erzsébet történelmi látogatást tett a kommunista Jugoszláviában, később Honkongba látogatott. 1975-ben Hirohito császár vendége volt, az első brit uralkodóként 1979-ben a Közel-Keletre utazott, és 1980-ban meglátogatta II. János Pál pápát a Vatikánban.
A koronázás
Az évtized folyamán a királynő az első női miniszterelnököt is fogadta a Buckingham-palotában, amikor Margaret Thatcher 1979-ben megkezdte kormányzását.
A nyolcvanas évek számos konfliktus rázta meg Nagy-Britanniát: lezajlott a Falkland-szigeteki háború, sereget küldtek a Perzsa-öbölhöz. Történelmet írtak 1982-ben is azzal, hogy II. János Pál pápa Angliába látogatott: 450 év után ő volt az első pápa, aki a szigetország földjére lépett. A királynő – az anglikán egyház feje – fogadta őt a Buckingham-palotában.
A Szovjetunió megszűnését követően II. Erzsébet olyan országokba látogatott el, ami korábban elképzelhetetlen lett volna hivatalos minőségben, így
És jöttek a családi gondok: Károly herceg – a családja nyomására – 1981 februárjában, mindössze tizenhárom találkozás után jegyezte el az akkor még csak 19 éves Diana hercegnőt. Ebbe a házasságba mindketten kényszerűen mentek bele, de a Diana iránti felfokozott érdeklődés alaposan megdobta a királyi család népszerűségét: a szimplán csak „a század esküvőjének” nevezett eseményt 1981. július 29-én 750 millióan nézték szerte a világon. A következő évtized legnagyobb kihívása kétségkívül Diana hercegnéhez kötődik, hiszen férje a brit bulvármédia által is jól kitárgyalva megcsalta a feleségét, majd halála előtt egy évvel el is vált tőle Károly. A kilencvenes évek óta tartó családi botránysorozat ügyeletes fekete báránya András herceg: a vele szemben megfogalmazott vádak miatti nyomozás és eljárás még bőven tart.
Erzsébet királynő tavaly vesztette el férjét és legfőbb támaszát, Fülöp herceget – uralkodói kötelességeit azonban máig, bőven a 90 fölött is teljesíti.
de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon. Ezzel az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal. Trónra lépésének idején, 1952-ben a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül alakítói voltak a II. világháborúnak.
A királynő élete és uralkodása során britek nemzedékei születtek és haltak meg – sokan úgy is születtek és hunytak el, hogy kizárólag Erzsébet volt az uralkodójuk.
God saved the Queen.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Áll a bál a kitiltott ENSZ-ügynökség körül.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
