Az EU vezetői „masszív” szankciókban állapodtak meg az orosz pénzügyi, energia- és közlekedési szektor szereplőivel szemben – jelentette az AFP.
Csütörtök este Brüsszelben lezajlott az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagország kormány- illetve államfői új, masszív szankciócsomagról állapodtak meg válaszlépésként az Ukrajna területén történő orosz hadműveletre.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben.”
Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t, a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával.
Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU „nem volt elég sikeres” abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét.
A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítani Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem fogja megnyerni ezt a háborút, mert Európa polgárai békét, jogállamiságot és demokráciát akarnak”. Azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak.
Nagyon fontos, hogy most megállapodjunk a már előkészített büntetőintézkedésekben, és minden mást tartogassunk olyan további helyzetre, amikor az végképp szükségessé válik”
– nyilatkozta az újságíróknak a német kancellár. Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei „hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak”.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján erősítette meg: a bizottság által javasolt második szankciócsomag az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogja érinteni, azzal a céllal, hogy „megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse az ország gazdasági bázisát, valamint modernizációs képességét”.
(MTI)
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / Belga via AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
A magyar kormány előre figyelmeztetett: az orosz energiára kivetett szankciókkal lábon lövi magát az EU.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
