Migráció: Európa kényszerpályán fog mozogni

A muszlim világ túlnépesedéséről és Európa jövőjéről adott elő Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója a megújult Lónyay-Hatvany villában. 

A 2013 előtt kialakult Európa-kép recseg-ropog, a történelem viharosan változik, és sok olyan kérdés felszínre került, melyeknek komoly megtárgyalását még nem vettük fontolóra úgy tíz évvel ezelőtt. Az úgynevezett Arab Tavasz, az Iszlám Állam, ezek pusztán tünetek, a betegséget magát nem képes kezelni az EU.

A muszlim világ demográfiai trendjeit tekintve Dezső megdöbbentő ábrákat mutatott be: az ENSZ adatai szerint Afganisztán lakossága 1955-ben 8,2 millió fő, 2018-ban pedig 36,3 millió fő volt, a népesedési ráta 5,07. Pakisztán lakossága ugyanekkor 40,4 millió fő volt, ma 200,8 millió fő. Az ország népesedési rátája 3,65, 2017 és 2018 között 3,7 millió fővel nőtt lakossága. Szudán lakossága 6,5 millió főről ugyanezen időszakban 41,5 millió főre nőtt, a népesedési ráta 4,69. (Magyarország népesedési rátája 2018-ban 1,4 volt).

Szintúgy érdemes látni, hogy

Afganisztán, Irak, Szíria, Jemen, Szudán – ezek olyan országok, ahol az átlagéletkor 17 és 23 év között mozgott 2018-ban, ezek ma háborús konfliktusok helyszínei. Samuel Huntingtont citálva Dezső utalt rá, hogy ahol fiatal férfiak tömegei élnek, ott szinte borítékolható a konfliktus. Meglehetősen stabil országnak számítanak Irán, Törökország, Szaúd-Arábia és Tunézia, ott harminc év körül van az átlagéletkor, ez persze még mindig sokkal kevesebb, mint a magyar vagy európai átlag. 

2050-ig elővetítve Afganisztánból 60 milliós, Pakisztánból 300 milliós ország, Iránból 93 milliós, Irakból 81 milliós állam lehet, ismét az ENSZ adatai alapján. Egyesek szerint a népességnövekedési ütem le fog csökkenni, de mire ez bekövetkezik, addigra Pakisztánban már csak az 1%-os éves növekedés is 3 millió főt fog jelenteni. A muszlim világ lakossága majdnem egy EU lakosságának megfelelő lakossággal fog nőni 2050-ig, nem számolva a szubszaharai régiót.

Ha ennyi fővel fog nőni egy már most zsúfolt régió,

A muszlim világ északi szomszédja Oroszország, ennek megvan a saját elszakadni akaró muszlim népessége, és kérdéses, hogy engedik-e majd ezt a tömeget Szibériába – Dezső kizárja ezt a lehetőséget. A muszlim világ keleti szomszédja Kína: ennek muszlim kisebbsége szeparatista, így nem tűnik valószínűnek, hogy beengedi majd a tömegeket. India is szomszédja a muszlim világnak, ahol ugyanígy jellemző a szeparatista kisebbség, a szomszédos atomhatalommal de facto háborús viszonya van. India sem fogja tehát beengedni ezeket a tömegeket. Afrikából az emberek inkább elmennek, semmint odamennének.

Ebből a zárt világból egyetlen „szelep” vezet ki, a Balkán, ami az EU kapuja.

A Gallup egyszerű kérdést vizsgált: a megkérdezettek hány százaléka vándorolna el egy új otthon felé. 2015-2017 között a szubszaharai régióban 33% felelt igennel, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 24% felelte, hogy elindulna – de ha csak a 10%-uk indulna el, az is egy többmilliós tömeg. 

Dezső Tamás utalt arra is, hogy a Bloomberg által készített eladási előrejelzések szerint 2040-re az új autóeladások 55%-a lesz villanymotoros, és az utcán lévők 33%-a. Dezső nem akarta megjósolni, hogy ennek milyen következménye lesz az olajiparra, de azt megkockáztatta, hogy ma már senki sem épít olajfinomítót. Az előadásában tárgyalt 28 állam GDP-jének jelentős része a szénhidrogén-kereskedelemből származik, ezek számára már csak néhány százalékos bevételi kiesés is komoly veszélyforrás lehet. Teljes összeomlás nem lesz, a hajók és a repülők továbbra is szénhidrogén-termékekkel fognak működni, de az árakat el fogják vinni a csökkenő kereslet hatására, és ez komoly nyomot fog hagyni ezen országok költségvetésében. 

A szekuláris országok kevéssé fognak tudni választ adni ezekre a jelenségekre,

miszerint az emberek azért nyomorultak, mert nem követik az iszlámot, de ha megtérnek, leigázzák az ellenséget és elveszik javaikat, majd jó lesz. Irak újjáépítésére mintegy 88 milliárd dollárra lenne szükség, ezt az összeget a németek már elköltötték a migrációs válság kezelésére. Leegyszerűsítve: ha Németország újjáépítette volna Irakot, lehet, hogy ma nem lenne a belorusz határon tömegjelenet. Ehelyett elszipkázták például az orvosokat, s mivel főleg az elit mobilis, ezért azok az emberek hiányoznak, költöztek Nyugatra ezekből a társadalmakból, akik megvédhették volna a társadalmat az iszlám szélsőségektől.  

A World Resources Institute szerint 2040-re a Kárpát-medencében egy 10%-os édesvízkészlet-csökkenés várható, de Dél-Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet, Ausztrália területén súlyos csökkenés, 40-80%-os csökkenés következhet be. Dezső fotót mutatott be arról, hogy 2019-ben hogyan nézett ki az Eufrátesz Szíriában: a fotón egy apró csermely volt látható. A Tigrisnél sem jobb a helyzet. „Pár év alatt el fog tűnni a víz.” Ennek oka egyrészt a klímaváltozás, másrészt – az iraki kormány vádjai szerint – a törökök és az irániak duzzasztógátjai. 

Mit jelent ez a helyiek számára? Dél-Irakban a nappali átlaghőmérséklet 55 fok, de most nyáron volt, hogy árnyékban is 57 fokot mértek Dezső kollégái ásatás során. Itt emberek tömegei mentek tönkre, mert nem volt mivel öntözniük, de az áramellátás is akadozik. Ilyenkor a légkondi sem működik, nincs hideg víz, és wifi sincs. Minden évben visszatérő történet, hogy az elkeseredett lakosság felgyújtja a kormányépületeket és az iráni konzulátust. „A feszültség kézzel fogható, és ez még csak 2018-2019, nem 2040.” 

Víz, fa és ásványkincs korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, és a jég is olvad. Itt még több milliárd ember el fog férni. Kanada egyre inkább nyit, Oroszország viszont egyre inkább bezárkózik. A folyamatokat vizsgálni kell: előrejelzéseket kell készíteni, modellezni kell, mi fog történni.

Magyarországnak Dezső Tamás szerint egy dolga van: addig tartani a frontot a különböző világtörekvésekkel szemben, amíg a következő generációknak még van döntési helyzete. Ugyanis 2040-ben már nem lesz döntési helyzet, kényszerpályán fog mozogni Európa.