Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett péntek esti ünnepi gálán.
„Rögös út a tudományé, rögös volt az mRNS technológia útja is, amit ma az egész világ ünnepel” – mondta Áder János. Karikó Katalin azt is megtanulta, hogy mit jelent egy kutató életében a mélypont és azt is, hogy aminek nincs azonnali haszna, később abból is lehet nélkülözhetetlen tudás – hangsúlyozta. Hozzátette: a kutató azt is megtanulta, hogy aki megszállottan ragaszkodik a maga igazához és hajtja a bizonyítás kényszere, annak előbb-utóbb igaza lehet. „Az mRNS-technológia immáron nemcsak egy magyar kutató vesszőparipája, hanem szerteágazó lehetőség a gyógyításban, a megelőzésben. Mi, magyarok, pedig büszkék vagyunk honfitársunkra, aki Magyarországról indulva jutott el szakmája nemzetközi élvonalába” – mondta Áder János.
Az idei díjazottat méltatva Áder János azt mondta:
A legnagyobbakra jellemző szenvedélyes kíváncsiság hajtotta. Ezért lehetett annyira gyors a koronavírus elleni vakcina fejlesztése. Mint fogalmazott, Karikó Katalin felismerte a még ismeretlent, elindult a még járatlan úton. „Korunk a tudományra épül és igényli a tudós ember megnyilatkozását, indítékainak, eszméinek, véleményének ismeretét is. Fel kell tehát fednünk önmagunkat, hogy a tudomány ne messzi tájképként, hanem testközelben szemügyre vehető emberi képletként váljék láthatóvá” – idézte a köztársasági elnök a világhírű magyar stresszkutató, Selye János szavait.
Mint fogalmazott, az „emberi képlet” része, hogy Karikó Katalin már nemcsak egy a számos kiváló magyar tudós közül, hanem valóságos világsztár, akire kíváncsiak, akinek számít a véleménye és aki hajlandó arra, hogy a tudományra épülő, de a tudománnyal mégis gyakran bizalmatlan korunkban személyes hitelével tanúskodjon az igazság mellett. „Volt már olyan korszak az emberiség életében, mint a mostani világjárvány. De ma mindennél nagyobb szükségünk van nemcsak az életmentő vakcinákra, hanem a lélekemelő őszinteségre is” – jegyezte meg Áder János.
A haza, a szülőföld, a magyarok elismerése tudós honfitársaink nagyszerű teljesítményéért adják az elismerést. Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: sikeres kutatás aligha születik türelem és kitartás nélkül, Karikó Katalin pedig nem kevés kihívással szembesült, legalább 24 pályázatát utasították el, de ezekre is úgy tekintett, mint amiből tanulni lehet.
„Nemcsak méltán világhírű ember és kutató, hanem olyan személyiség, akinél jobb példaképet aligha tudnánk állítani a jövő kutatói felé” – hangsúlyozta Szabó Gábor Karikó Katatlint méltatva, akinek a szabadalma alapján készült el 2020-ban a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer/BioNTech Covid-19- (Comirnaty) vakcina.
A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus örömét fejezte ki, hogy az MTA székházában vehette át a díjat, mivel mint felidézte, pályája az MTA-ösztöndíjtámogatásával indult el 1978-ban, akkor kezdte meg mRNS-sel kapcsolatos kutatásait az MTA szegedi kutatóközpontjában.
Beszéde végén háláját fejezte ki szüleinek, akik mindig a szépre és jóra tanították, nővérének, tanárainak, mentorainak, tanulótársainak. Külön köszönetet mondott férjének, aki mindig fontosnak tartotta, hogy álmai megvalósulhassanak. Mint mondta, reméli, hogy egyre több fiatal választja majd a tudomány művelését életcélul és egyre több kutató lesz majd, mert olyan sok felfedezni való van még a világban.
A kétévente odaítélt, most tizenegyedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.
A 100 ezer euróval (csaknem 37 millió forinttal) járó díjat tizenöt tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.
majd őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László hálózatkutató volt 2019-ben.
(MTI)
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner telt házas rendezvényén mutatta be Áder János volt köztársasági elnök legújabb könyvét.
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
Óriási az érdeklődés, így Szegeden a Pick Arénában tartják majd az idei utolsó eseményt!
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Az ifjú kutatóval, a Karikó Katalint által alapított JATE-díj első kitüntetettjével fiatalon elért sikerről, feltüzelhető középiskolásokról és baktériumoknak ellenálló antibiotikumokról beszélgettünk. Interjúnk.
Visszaélnek a Nobel-díjas professzor nevével és képmásával.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
