Átértelmezhetik a jogszabályokat a bírók?

Az MCC Budapest Lectures sorozatának vendége April L. Farris, a texasi fellebbviteli bíróság bírája, beszélgetőtársa pedig Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhelyének vezetője volt. Farrist a Law360 2020-ban az USA legígéretesebb perbeli képviselettel foglalkozó ügyvédei közé választotta. A beszélgetés során esett a bírói aktivizmusról, a különféle amerikai alkotmányértelmezési irányokról, a hatalmi ágak szétválasztásáról, és a big tech-szabályozásról is, bár Farris bíróhoz illően végig meglehetősen óvatos válaszokat adott.

Farris utalt rá, hogy az Egyesült Államokban jelenleg vita zajlik, két álláspont van: az egyik szerint úgy kell értelmezni az alkotmányt, ahogyan megírták; a másik szerint az aktuális környezethez kell igazítani azt. Ő maga az előbbihez tartozik, vagyis originalista, mert úgy véli, hogy

„A törvények utólagos átértelmezése jogbizonytalanságot okoz” – tisztázta a bírónő. 

A fentiekhez hozzátette, hogy az amerikai alkotmány más, mint a texasi: a texasit már rengetegszer módosították, ott lehet gondolkodni azon, hogy vajon ez vagy az mit is jelent. Az amerikai alkotmány esetében már jobb, ha nincsen jogértelmezési lehetőség, vagyis

A felvetésre, miszerint a legfelső bíróság reformjáról beszélnek sokan manapság, Farris kifejtette, hogy valóban van egy meglehetősen szubjektív vita, s bár nem mer előrejelzésekbe bocsátkozni, de a vita ténye megmutatja, milyen nagy hatalommal rendelkeznek a bíróságok az Egyesült Államokban. Ezért bizony nagyon is érdeklődnek az emberek az iránt, ki léphet fel bíróként, és hogy milyen bírói gyakorlatok vannak. Mivel nagyon fontos szerepet töltenek be a bírók Amerikában, ezért nagyon szem előtt vannak.

Az amerikai bírókat komoly előírások kötik, ahogyan az ügyvédek sem viselkedhetnek szakmaiatlan módon, úgy bíróként az etikai kódex keretén belül semmi olyasmit nem szabad csinálni, ami rossz fényt vet a bíróságra. Ezért ő maga is mindig nagyon óvatosan rendezi el gondolatait és fejezi ki véleményét, hiszen vannak, akik jelen vannak és figyelnek.

Sulyok kérdésére, miszerint van-e a jogban külön női tapasztalat, Farris kifejtette, hogy nagyon is van ilyen, hiszen a legtöbben azután kerülnek a rendszerbe, hogy elvégezték a jogi egyetemet, de közben akarnak családot is, és ez áldozatokat jelent. Fontos lenne, hogy több nő válassza ezt a pályát, hiszen az ügyfelek közel fele is nő. Ez nem jelenti azt, hogy egy bírónő viszi mindig a gyereket az orvoshoz, az ő férje tanárként megtehette, hogy egy év szabadságra ment, és a második gyerekükkel főleg ő töltött otthon időt. Ő maga három hónap fizetett szabadságot kapott, munkáltatója megértő volt családi kötelezettségei iránt.

A beszélgetés során a covidról is szó esett, Farris utalt rá, hogy az amerikai bíróságok nem voltak túlságosan modernizálva, technológiailag komoly fejlesztésekre volt szükség, ezt egyszerűen a kényszer szülte így. Lassan visszatérnek a tárgyalótermekbe, de nagy változásokat vezettek be a vírus miatt.

A beszélgetést a közönség kérdései zárták. Itt előkerült a gondolat, hogy esetleg bírói döntésekre alapozva hoznak döntéseket. Farris szerint az alkotmányos filozófiának van létjogosultsága, a fő kérdés Amerikában, hogy akarunk-e mozgásteret az alkotmány kapcsán. Szerinte

Mint érvelt, az alkotmányt úgy kell értelmezni, ahogyan akkor megírták, a bíróknak nem feladata ezt megkérdőjelezni. „Bíróként pártatlannak kell lennünk, nem szabad átlépni bizonyos határokat, például nem szabad jogszabályokat alkotni” – zárta gondolatmenetét az amerikai jogász.