Az ateisták profilképei helyett Európa valódi őrzőinek tetteire van szükség
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
Ki kell mondani azt, amit igaznak és jónak tartasz, a dolgokat a nevükön kell nevezni – mondta a Mandiner Esten Bese Gergő atya. A római katolikus pap szerint a keresztényeknek vissza kell térniük az ősi mintákhoz, olyan közösségeket szervezve, amelyek a pogányok számára is vonzóak, a mai magyar kormányt pedig sokan akkor fogják tudni csak értékelni, amikor már késő lesz. Adventről és karácsonyról, lengyel és magyar viszonyokról, közéleti részvételről és a kereszténység jövőjéről beszélgettünk a 777 bloggerével.
Korunkban egyfajta őrültek házává alakult az advent, a globalizált világban gyakorlatilag kimarad az életünkből, noha ez eredetileg az előkészület ideje, amely során fontos lenne felkészülnünk a Jézussal való találkozásra – mondta a Mandiner Est keretében Bese Gergő. E jelenséget erősíti a kereskedelem által kialakított kép is; november elejéig a reklámok és az üzletek halloween-lázban égnek, november második napjától pedig máris karácsonyt ünneplik.
A katolikus pap szerint mára ember helyett fogyasztóban, társadalom helyett piacban gondolkodnak sokan, ebben a közegben pedig idegennek tűnik például az élet- és családvédelem üzenete. Ismét ott tartunk, hogy a keresztényeknek kell a társadalom élő lelkiismeretének lenniük és vigaszt nyújtani azoknak, akik a kiüresedett környezetben átverve, kisemmizve érzik magukat.
„A globalista társadalom elszakadt a realitástól és a normalitástól, a feladatunk az, hogy felkiáltójelet tartsunk elé és ébredésre hívjunk” – mondta, majd azt kérte, „ne álljunk be ugyanabba a sorba, mint a többiek”.
Karácsonykor sokan keresnek lehetőséget a pótcselekvésre, mert elfelejtettünk ünnepelni, elfelejtettük az ünnepeink valódi tartalmát is – mutatott rá saját testvérének beszámolóira építve Bese Gergő, amikor arról beszélt; még szenteste is bulikat és városnéző autózást terveznek és már fát sem állítanak azok, akik számára már nem jelent semmit az ünnep.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság egy dokumentuma – amelyet többek között a Szentszék tiltakozásának hatására visszavontak – egyenesen tiltotta volna a bizottsági alkalmazottaknak a karácsony szó használatát, a katolikus pap úgy fogalmazott, a sátán ravaszan működik és mindent megtesz azért, hogy társas kötődéseinket rombolja, kihúzza alólunk a hit alapjait és kapcsolódásainkat, erre pedig egyre többen mutatnak nyitottságot. Mint mondta, ezért is fontos, hogy jól építsük fel az várakozás időszakát, majd az ünnep bensőségességét.
Újra kell fonni értelem és hit kapcsolatát, az ünnepet pedig le kell választani arról, amit a mai társadalom ráaggatott. Fogyasztói mérce helyett minőségi elvárásokat kell támasztanunk,
Lassítanunk kell, meghallgatni egymást, akkor is, ha a másik olyat mond, ami nem tetszik – figyelmeztetett az atya. Saját iskolalelkészi tapasztalatait sorolva felidézte, hány családi dráma lett volna elkerülhető például, ha a szülők figyeltek volna a gyerekeikre és többet beszélgetett volna a család; kezüket vagdosó, sokadik iskolában is balhét csináló fiatalok, sérelmek és sérülések, online térben történt zaklatások, alkohol- és drogfüggőségek, játékszenvedély, kütyükbe menekülés jellemzi fiatalok tömegeit, akik otthon nem kapnak érzelmi biztonságot.
Bese Gergőt Lengyelország nagy barátjaként tartják számon, sőt, állami kitüntetést is vehetett már át lengyel barátainktól a két nemzet közötti kapcsolatok építésében vállalt szerepéért. A jelenlegi lengyel helyzetet elemezve arra mutatott rá, hogy a szekularizáció hatásai ott is egyre inkább érződnek, ugyanakkor a vidék még tartja magát. „A baj ott van, amikor a fiatalok a városba költöznek, a városi levegő pedig nem szabaddá, hanem liberálissá tesz. A liberális nagyvárosok attitűdje ezért megjelenik a fiatalok életében, háttérbe szorítva azt, amit otthonról hoztak. Ezek a fiatalok a szekularizáció áldozatai, azokkal együtt, akik a jobb élet reményében nyugatra költöztek” – mondta. Kitért arra is, hogy utóbbiak körében még nagyobb a lelki rombolás, mindez pedig megbontja azt az egységet, ami a lengyeleket naggyá tette.
A hazai jelenségeket fejtegetve úgy vélekedett, akik ma még nem hiszik el, hogy tudatos folyamatok bontják le az egyházak falait és támadják a kereszténységet, azok is be fogják látni, hogy ez a valóság, a keresztény értékek pedig támadás alatt állnak. Abban a pillanatban, hogy nem a mostani értékrend lesz uralkodó a magyar politikai életben, hanem a szabadosabb, rá fogunk jönni, hogy mit veszítettünk és abban a pillanatban még erőteljesebb és nyíltabb támadásoknak lesznek kitéve az egyházak.
Arra a felvetésre, hogy papként megengedheti-e magának a meglehetősen nyílt közéleti-politikai állásfoglalást, kifejtette; „az én bőrömre is megy a vásár, az én életem is tét. Állampolgár vagyok, a szavazati jogomat és a véleménynyilvánításhoz való jogomat sem vették el azzal, hogy pappá szenteltek. Van édesanyám, nagymamám, bátyám, bérmagyermekeim, akikért felelős vagyok. Hiszek abban, hogy óriási jövőnk van, amiért tenni kell.
A baloldali érvelés fonákságaira térve Bese Gergő arról beszélt, egyes nyilatkozatok tudatosan építenek a „stadionozásra”, amikor a templomfelújítások és stadionépítések közé egyenlőségjelet tesznek, ezzel pedig szándékosan ellenérzéseket szítanak a társadalom egyes köreiben. „Bántja őket, hogy még van erejük az egyházaknak, hogy még van társadalomformáló képességünk” – mondta.
A bizonytalan keresztényeknek azt javasolta, gondoljanak bele, hogy mi lesz a hit- és erkölcstan oktatással, a hitoktatók családjaival, vagy éppen a vidéki plébániákkal, szociális és karitatív intézményekkel, ha a baloldal kerül hatalomra Magyarországon.
A ma tapasztalt trendek még sokáig kitartanak, mert sajnos van rájuk kereslet – mondta realista megközelítéssel Bese Gergő, mondandóját pedig a következőképpen illusztrálta; „Amíg a karácsonyra összességében milliárdokat költünk és brutális nagyságrendű hiteleket veszünk fel a vásárláshoz, addig a Jézuska csak kellék marad.”
Ezzel párhuzamosan arra is figyelmeztetett, hogy amíg a gender-propaganda és az LMBTQ-mozgalom tarolni fog és bizonyos mecénások mögötte állnak, addig erőltetni fogják ezt az agendát és támadnak tovább. Hasonlóképpen, amíg a függőségekről nem beszélünk eleget, a gazdasági hatalmak pedig leplezni tudják természetüket, addig e területen sem lesz változás. „Ám Magyarország lassítani tudja a gépezetet és mintaként szolgál azoknak, akik szerte a világban egyetértenek törekvéseivel. Hálózatba szerveződve pedig vissza tudjuk fordítani ezeket a folyamatokat, képesek leszünk változtatni” – biztatta hallgatóságát.
A kereszténységnek vissza kell térnie az őskeresztények példájához és olyan közösségeket kell felépíteni, amelyek vonzóak még a pogányok számára is. Mint mondta, a történelmi párhuzam megáll: ma is egy összeomlás szélén álló birodalom van körülöttünk, a kérdés az, a keresztények a kövek alatt, vagy azok fölött maradnak, hogy aztán új világot építhessenek.
Úgy látja, ebben az összeomlás szélén álló birodalomban évről évre, minden karácsonykor és húsvétkor látványosan támadják a keresztény szimbólumokat, tesztelik ugyanis, változott-e az ingerküszöbünk, vizsgálják, hogyan reagálunk a támadásokra, és sajnos – tette hozzá – egyre kevésbé állunk ki magunkért. Hatékonyan érzékenyítenek, különösen a harminc alattiak körében eredményesek, fogalmazott a 777 bloggereként is ismert katolikus pap.
A kereszténység küldetésére térve bizakodó hangon mondta;
Akkor is, amikor kiürülnek a templomok, amikor nyugaton sok templomot már étteremmé alakítottak át. Azt kérte, ne legyintsünk lemondóan azokra, akik bajba kerültek, mondván; „majd csak lesz velük valami…”. Nagy szükség van a templomok rekonstrukciójára, de a közösségek lelki megújulására legalább annyira – figyelmeztetett.
A teljes Mandiner Est itt megtekinthető:
Fotók: Ficsor Márton, Mandiner