Mit jelent ma kereszténynek lenni Európában Korzenszky Richárd szerint? Választási pénzosztásról van szó, vagy lendületet adnak a gazdaságnak a kormány által bejelentett juttatások? Mit gondol Szalai Vivien a Tények botrányos anyagairól? Geopolitikai játszmák a Nílus völgyében, osztrák járványhelyzet, erdélyi magyar vakiskola és Szinyei Merse Pál-kiállítás – megjelent a Mandiner hetilap!
A jövő a férfi és a nő szeretetkapcsolatától függ – mondja a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Korzenszky Richárd. A bencés szerzetes címlapos interjúnkban hangsúlyozza: jogszabályokkal nem lehet megváltoztatni Isten teremtett rendjét. E heti lapszámunkban adventi beszélgetést olvashatnak a kereszténység mai állapotáról, a család védelméről és a valódi ünnepről.
„A kereszténység mindenekelőtt életforma, vállalás, szolidaritás”
– fogalmaz interjúnkban.
„Ne legyenek illúzióink, jövőre is küzdelmes év vár ránk, így kiemelt fontosságú a töltekezés, számvetés időszaka, érdemes élnünk vele” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán az adventi várakozás félidejében.
Közélet
Az előttünk álló időszakban a magyar társadalom számos rétege – nyugdíjasok, szakmunkások, ápolók, bölcsődei dolgozók, családok – részesül jelentősebb kormányzati juttatásban. Az ellenzék szerint felelőtlen osztogatásról van szó a választás előtt, a kormány ellenben azt hangsúlyozza, hogy az emberek jóléte mellett gazdaság újraindulását segítik a támogatások. Közélet rovatunkban megnéztük, hogy mi lehet az igazság.
„2010 után a legszegényebbek reáljövedelmei növekedtek a legnagyobb mértékben Magyarországon” – olvasható összeállításunkban.
„Focihasonlattal élve: nem foglalkozunk a pálya szélén álló ingerült bekiabálókkal, mi a győztes gólt rúgjuk be” – fogalmaz interjúnkban Szalai Vivien. A TV2 hírigazgatójával a Tények piacvezetéséről, a televíziózás változó szerepéről és az előválasztásról is beszéltünk.
A rovatban Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője David Engels: Mit tegyünk? című könyvét ajánlja, amely lényegében útmutató az európai kétségbeesés ellen.
Navracsics Tibor kormánybiztos, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője publicisztikával debütál lapunkban; írásában Márki-Zay Péter sajátos demokráciafelfogására reflektál.
Hogyan váltak az emberi jogok embertelenné? – a kérdéssel Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice elnöke foglalkozik publicisztikájában.
Külhon & Külföld
A román ellenkezés dacára száz év kihagyás után újra van Erdélyben magyar tannyelvű iskola vakok és gyengénlátók számára. A lehetőség adva van, már csak élni kell vele – vallja Butu Arnold Csaba, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke, akivel külhon rovatunkban beszélgettünk.
Zajlik Ausztria kétszer tíz naposra tervezett országos lezárása – enyhén javuló járványhelyzetben, ugyanakkor egyre erősebb társadalmi feszültségek közepette. Külföld rovatunkban járványbeszámolót olvashatnak szomszédunkból.
A Nílus, a világ egyik leghosszabb folyója évezredek óta az élet forrása, és összekötő kapocs a térség népei között. Ha azonban a politika és olyan strukturális kihívások, mint a túlnépesedés és az azt kísérő erőforrás-konfliktusok egymás ellen fordítják a folyamparti nemzeteket, az erőszakhoz, háborúskodáshoz vezethet – Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójának elemzését olvashatják a témában.
Leimeiszter Barnabás véleménycikkében a Rittenhouse-ügyre reflektál.
Precedens & Makronóm
Új egyetemet alapítottak a texasi Austinban az amerikai szellemi elit azon tagjai, akik megelégelték, hogy a baloldali-progresszív ideológiák hívei csatatérré változtatták a tudományos életet, és ellehetetlenítik a normalitás képviselőit. Az intézmény céljairól precedens rovatunkban Peter Boghossian filozófussal beszélgettünk.
Deli Gergelytől, az Alkotmánybíróság főtanácsadójától Gattyán György politikai színrelépése kapcsán olvashatnak jogelméleti fejtegetést.
Magyarként akarta felnevelni gyermekét Böjthe Kálmán, ezért tért haza Amerikából – na meg persze azért, hogy magyar ötleteket karoljon fel és tegyen üzletileg is sikeressé. Interjúnkat makronóm rovatunkban olvashatják.
Sport
Egy aranyérem, négy ezüst és négy bronz – kilenc éremnél többet csupán egyetlen ország, Norvégia szerzett. Sport rovatunkban mérlegre tettük női kézilabda-válogatottunk teljesítményét.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Öngyűlölettréning, elnyomókatalógus, agymosás-útmutató kisgyermekekhez – Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozatában az Amerika konzervatív „Hírcsárdája”, a The Babylon Bee útmutatója következik.
Énekel, gitározik, táncol – és közben lelkésznőként szolgál, a hitet közvetítve a színpadon és a szószéken is. A Feminensben Csatári Bíborkával beszélgettünk.
Budapesti történetek kisrovatunkban a budapesti körvasutak vidékére kalauzoljuk az olvasót, ami a következő években a városlakók mozgásának új színterévé válhat, maga mögött hagyva piszkosszürke múltját.
Az egykori gőzmalom emeletén a személyzet izgatottan pakolja ki a tartalék székeket. Jól teszi: egy gombostűt nem lehet leejteni, mire elkezdődik a PajtaKult programsorozat egyik legizgalmasabb idei rendezvénye. Ferenczi György és az Első Pesti Rackák klubkoncertjén jártunk Katlan Tóni Kultúrkonyhájában.
A rovatban a Szinyei Merse Pál életművét bemutató kiállítást, valamint Az igazság bajnokai című filmet ajánljuk. A tárcát Csender Levente írta élete első maratonjáról.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetést rovatban Demkó Attila ír arról, hogy az emberiség nagy része miért nem fogja soha elfogadni a különféle mezbe öltöztetett világmegváltó elméleteket.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Egyre gyakoribb a jelenség.
Donáth Anna megpróbált politikai tőkét csinálni egy megkéselt gyermekből.
